Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Gyulai Éva: Bocskai címeradományai - Ikonográfia és társadalom

többi címerképe közé, az alsó mezőbe azonban három fehér cölöpöt kért Bocskai győri származású alattvalója, igaz, ezekbe a mestcralakokba a kancellárián villámokat láttak, hiszen a heroldalakokat idegennek érezték, (campus inferior scuti laminibus tribus albis ad instar fulminum ornati divisus). Az Erdélyi Királyi Könyvekbe bevezetett Bocskai-adományok között csak egyetlen címert találtunk, amelyen nem az adományos, illetve vitézi jobbja jelenik meg, ez pedig csegei Vas Ferenc erdélyi nagyúr familiárisának, az Alvincra való Ispán Györgynek armálisa, ebben ugyanis csupán két nyílvessző van keresztbe téve (duae sagittae militares transversum positae)?* Az élő heraldika korát idéző elegáns és egyszerű címer azonban, amellett, hogy ez is fegyvert ábrázol, kivételes Bocskai heraldikájában (10. kép). Bár a fa önmagában is gyakori címerkép, a Bocskai-armálisok között önállóan csak egyszer fordul elő. Amint láttuk, a Bihar mezővárosból való Pótok János, a váradi vár fejedelmi szabadosa kér érett körtéktől duzzadó gyümölcsfát címerébe. Talán a kiváltságos végvári katona is kertjének fáját, s éppen kedvenc gyümölcsét emeli be nemesi jelvényébe, akárcsak egy másik adományos. A háborúból a polgári világba való vágyódást az említett bihari körtefa mellett ugyanis egy idilli jelenet is képviseli, amelyet tiszaböcsi Pálfi János, a bökényi Nagy Márton hajdúkapitány és Balog Mihály hadnagy vezénylete alatt harcolt katona armálisa őrzött meg. A címerképen a vörös ruhás, aranyos karddal felövezett katona egy cseresznyefa alatt áll és cseresznyézik. A békés jelenet bizonyára a katona kívánságát fejezi ki, aki egy hideg téli napon (1606. február 8-án) távol falujától (Kassán) bocsi kertjéről és egy békésebb világról álmodik.

39 A címereslevelek azt a hiedelmet is cáfolni látszanak, hogy a székelyek távol maradtak a rendi küzdelmektől, hiszen az adományosok között van katona a csíkszéki Szentkirályról, az udvarhelyszéki Száldobosról, Sepsiszentgyörgyről, Mikófalváról, Nagybölönről és Maroshévízről is. A szászok nem szerepelnek az adományosok között, de egyéb forrásokból tudjuk, hogy íródeákját, a brassói Miller Sámuelt is megnemesítette a fejedelem.

40 Címere ugyancsak jelzi a kulturális távolságot, amely a szász urakat Felső-Magyarország, Erdély és a magyarországi Részek társadalmától elválasztja. Bonyolult címere semmiben nem hasonlít a félkarokhoz és párduckacagányos, vértől csöpögő török fejet tartó lovasokhoz, vörös ruhás, tollas kalpagos vitézekhez. A hasított és vágott címer a nyugati, főként a német biro38 Kassa, 1606. ápr. 5. E 3.30 sz. 39 ...viridis monticulus, super quo cerasus fructibus einaturatis bene referta esse, sub qua miles rubea tunica et caligis indutus gladioque deaurato succinetus fruetus cerasi legend similis stare. Kassa, 1616. febr. 8. E 3.47 sz. 40 Siebmacher CD. Der Adel von Ungarn. Miller. 10. kép Ispán György címere Siebmacher D VD alapján