Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Gyulai Éva: Bocskai címeradományai - Ikonográfia és társadalom
A három írnoki címer a nyílvesszővel és karddal arra figyelmeztet: a hadi szimbolikát még akkor sem hagyhatják el Bocskai alattvalói, ha értelmiségi foglalkozást űznek. Különleges állami szolgálat az adószedőé, így Erdély egyik bizalmi állása volt a borosjenői harmincad vezetői hivatala. A fontos gazdasági tisztséget Bocskai idejében összevonták a belényesi vas- és rézbányák prefektusi hivatalával, s ezt a két hivatalt 1606-ban váradi Búza János töltötte be, aki nemesként kapott címert, ugyanakkor fivéreit az armális meg is nemesítette. 12 A címerkép kivételes, de nem egyedülálló a heraldikában, vadászjelcnetet ábrázol, amint egy zsákmányra, sőt „dögre" éhes sas lecsap egy félénk szarvasra, mégpedig fejét és szarvát ragadva meg, szárnyával pedig a zsákmánya szemét veresve, miközben a szarvas egy sziklán menekül felfelé (aquila cadaveris avida escam praeparatura... rostro aperto vertici cervi timidi... et cornu unguibus inhaerenti, sinistra alarum oculos verberanti similis obtegentis, quasi fugientis). A sisakdísz a heraldikában jól ismert: három érett búzakalász. A tömörségében is olyannyira szemléletes jelenet pontosan festi le a hátulról támadó, s menekülő zsákmánya látását megakadályozó sólyom vadásztechnikáját. Fontos udvari szolgálat volt a fejedelmi szabóé is, így nem csodálható, hogy Bocskai István fejedelem udvari szabóját, földesi Szabó Jánost megnemcsíti, címerébe azonban egy lovaskatonát kér az adományos, hogy miért nem mestersége jelvényét, a szabóollót, az a címerképből kiderül. 13 A páncélos lovas sárga csizmában, fácántollas sisakban (galea pennis fasciani ornatá), kék magyar pajzzsal (clypeo Hungarico coelistini coloris) ábrázolják, a pajzsra pedig címerképet festettek, amelyen egy levágott félkar karddal török fejet szúr át, miközben a címer lovasa jobbjában is egy átszúrt török fejet tart. A sisakdíszen keresztbe tett zászlós kopja és hüvelyéből előhúzott, azaz csupasz tőr (has ta suis velis ornata et sica evaginata in forma crucis positae) látható, azaz a vitézség szinte összes szimbóluma együtt szerepel a fejedelem szabójának címerében, feltehetően azért, mert valóban maga is részese volt Bocskai harcainak. Az oklevélből kiderül, hogy az adományos és fivére, földesi Szabó Benedek már korábban is nemesek voltak, így a címerkép lovasának pajzsán ábrázolt címer valószínűleg a korábbi jelvényük lehetett, a félkart azonban az elegánsabb lovasra cseréltették a fejedelemmel. Egy másik armálison azonban csak a címerleírás utal arra, hogy az adományos, Szabó István ezt a mesterséget űzte, mivel a sisakdísz egy nyitott szabóolló (forfex distens))^ Szabó István és Megyeri István címerképe egyébként fontos viselcttörténeti forrás lehet, mivel strucctollas magyar kalapban, vörös mentében és nadrágban, sárga csizmában ábrázolják az adományost (Ungarico pileo, Candida strutionis penna ornato, rubeis tunicis et caligis, flauis cothurnis), akinek kardjára természetesen török fej van tűzve, másik kezében pedig vasbuzogányt (clavam ferream) tart. Bár az a Bocskai-armális, amelyet a fejedelem udvari szakácsának adományozott, nem került be a Liber Regiusba, hiteles másolata fennmaradt a 18. századból. Vármezei Pető György udvari szakácsnak Kassán állították ki címereslevelét 1606. nov. 26-án, melyben két madár, fogoly vagy fajd (perdix) áll egymás mellett, egyikük fejét szárnya alá hajtva alszik, míg a másik vigyáz rá (talán az udvari szolgálat szimbólumaként), hasonló jelenetben a heraldikában darvakat szoktak ábrázolni. Az adományos a sisakdíszben jelenik meg, vörös mentés növekvő férfi, jobbjában kardot, baljával pedig a szakácsok mesterség]elvényeként egy konyhakést (culter cisorius) tart. 15 12 Kassa, 1606. E 3.20 sz. 13 Kassa, 1606. máj. 26. E 3.24 sz. 14 Zabo István és Megicr-i István. Kassa, 1606. ápr. 5. E 3.6 sz. 15 Bocskay szakácsának czímeres levele. Turul 1910/4.
