Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Gócsáné Móró Csilla: Blaskovichok a Rákóczi-korban, a Rákóczi-kor és kultusztárgyai a Blaskovich-gyűjteményben

Blaskovich Gyula precizitását jelzi, hogy Münster Tamás kassai polgármester nevére kiállított, a Magyar Királyi Államvasutak által Tisza-Újlakon feladott vasúti vevényt is megőrizte. A szervező bizottságtól jött mindkét levél „Rákóczi Kiállítás Kassán" fejléces borítékban érkezett. A július 26-i megbyitóra szóló meghívót tartalmazó boríték fejlécére már ezt nyomtatták: „A Rákóczi ereklyekiállítás végrehajtó bizottságától Kassán". A boríték hátoldalát középütt már e jeles eseményre nyomtatott emlékbélycg zárta le. A meghívóból megtudhatjuk, hogy az ünnepség 10 órakor Kassa városának díszközgyűlésével kezdődött, 11 órakor az ereklye-kiállítás ünnepélyes megnyitásával és annak megtekintésével folytatódott, majd fél egykor a Schalkházszálló nyári helyiségében elfogyasztandó társas ebéddel zárult. A meghívó levél tartalmazta a megnyitó ünnepségre szóló belépti jegyet és Blaskovich Gyula földbirtokos úr nevére kiállított vasúti menettérti jegyet. A Rákóczi kultusz tápiómenti ápolásában nagy szerepe volt Blaskovich Gyula fiainak, a két múzeumalapítónak. Az 1912-ben Tápiószelére költözött Blaskovich György (1878-1960) és János (1883-1967) fáradhatatlan energiával ismertették a múzeum anyagában lévő Rákóczi korabeli tárgyak történetét. A testvérpár a tárlatvezetések mellett előadásokban, újságcikkekben népszerűsítették a család kuruc-kori kapcsolatait. Egészen egyszerű magyarázatot találtak arra, hogy hogyan kerültek a Rákócziereklyék a Blaskovich leszármazottak birtokába. „ Rákóczi fejedelem midőn a véget érni nem akaró háború már földönfutóvá kezdte tenni, felesleges tárgyakat pedig érthető okokból magával nem hurcolhatott, családi ereklyéit és emlékeit Vak Bottyán tábornokra bízta, akinek amúgy is adósának érezte magát a nagy számú német aranyakért, melyeket ez a bátor és hűséges támasza a megérdemelt helyekről elhajtott labanc gulyákért hozott neki a németektől a kurucháborúk céljaira."

81 Bottyán tábornok után fogadott fiához, Grassalkovich Jánoshoz kerültek a tárgyak, majd ennek veje, Blaskovich Sámuel örökölte. A fivérek szerint így már meg is volt az a valós családtörténeti szál, amire az ereklyék sorsát rá lehetett fűzni.

82 Az 1950-60-as években 81 BMA 27-70. 82 A múzeumalapító fivérek a Vak Bottyán hagyatékból a Blaskovichokhoz került Rákóczi ereklyének tartották: az arannyal hímzett nyeregtakarót, az aranyozott főúri lószerszámot és nyerget, az ezüst veretű pisztolypárt, a 17. századi mentekötőt, a türkizekkel díszített mentekötöt, opál, ametiszt és karneol ékkő ruhagombokat, türkizekkel, ékkövekkel és gyöngyökkel díszített kardot, valamint az Eszterházy, Bercsényi, Beniczky és Keglevich címeres pipát, az Ámor alakos tajtékpipával együtt. Vak Bottyán saját személyéhez kötötték az ezüst handzsárt, a gyöngyház berakással díszített csinkapuskát, az ezüst pitykékkel díszített lószerszámot és az ara nyozott kerecsen forgót. BMA 28-70. 13. kép Belépőjegy az 1903-as kassai kiállításra 14. kép Vasúti menetjegy Blaskovich Gyula részére a kassai kiállításra