Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

Tanulmányok - Szemán Attila: A rézpénzek szerepe a Rákóczi-szabadságharc kitörésében és bukásában

auch gleich solches Kupffer-geld nicht mehr gälte, als der innerliche werth des kupffcrs austrüge, so ist doch solches zum schätz des landes zu rechnen; das ander kupffer aber kan dahin keine ästime nicht erstrecken. Dieweilen jenes nicht mehr kupffer, das ist, eine Kauffmanns-waare, sondern gelt ist, für welches die Kaufflcute ihre waaren kauffen und verkauffen: Denn wenn ich ein stück kupffer nehme und mit zum marckt gehe, so wird mir der bauer keine henne dafür geben wollen; wenn ich aber dieses kupffer-geld habe, so werde ich so alles dafür kauffen können, wie in Schweden, Holland, England und andern orten zu sehen, und wenn ich dieses kupffer-gelt nicht habe, so muß ich silbcr-geld dafür brauchen; also bekommt das Kupffer-Geld gleiches recht mit dem Silber und Gold. Und kan ein Fürst dieses quantum aus dem müntz-amt jahrlichen wissen." Ez utóbbi két sorhoz a margóra kiírt megjegyzés: Das quantum zeigt das müntzamt.

22 XXXI. fejezet „Amikoris egy fejedelem egy kis réz váltópénzt veret az országában, azt hozzáveheti a kincséhez, olyan mértékben, amilyen értékben ez a pénz forgása közben ér. És ha egy ilyen rézpénz nem ér többet, mint ami a réz belső értékéből következik, úgyis az ország kincséhez lehet számítani; de más réz értéke nem ekkora. Mivel ez nem réz többé, mint kereskedelmi cikk, hanem pénz amin a kereskedők áruikat vásárolják és eladják: Ha veszek egy darab rezet és kimegyek vele a piacra, úgy ezért a paraszt nem akar tyúkot adni; de ha ez a rézpénzem van, úgy mindent vehetek érte, amint az Svédországban, Hollandiában, Angliában és más helyeken látható. És ha nincs ez a rézpénzem, akkor ezüstpénzt kell kiadnom; tehát a rézpénz azonos jogot nyer az ezüsttel és arannyal. És egy fejedelem ennek a mennyiségét a pénzhivatalból tudja."

23 Azt, hogy mennyire jó, használható meghatározást hoz Schröder, jól példázza a Haller Farkas-féle Közgazdasági Lexikon meghatározása: „Váltópénz (köznyelvben aprópénznek is nevezik) az oly pénz, legtöbbször érme, amely tisztán csereeszköz és nem ú. n. értékmérő. Ennek megfelelően a váltópénz érmék: nem kell, hogy teljes értékűek legyenek, ill., hogy belértékük összevessék névértékükkel. Sőt a gyakorlat azt mutatta, hogy ez nem is kívánatos, mert ekkor fennáll az a veszedelem, hogy mihelyt a belérték a névérték fölé emelkedik beolvasztják az érmeket. A váltópénz evileg csak bizonyos értékhatárokon belül törv.- és fizetőeszköz ill. csak bizonyos összeg keretéig tartoznak a felek azt elfogadni. Ez is abból folyik, hogy tisztán forgalmi eszköz a váltópénz melyet az állam azon kereten belül óhajt tartani, melyben arra feltétlen szükség van. Ezért az állam nem is vereti korlátlan mennyiségben, hanem időről időre törv. hatóság állapítja meg a belőle kiverendő mennyiséget."

24 Ugyancsak elgondolkodtató, hogy ismerünk egy, a rézpolturákhoz nagyon hasonló formátumú, hátlapján nagy S betűt mutató körmöcbányai veretet 1687-ből (6/a, b. kép),

2közvetlenül Schroder könyvének 1686-os megjelenése után. Az eredeti német szöveg pedig - bizonyára szintén nem véletlenül - a „scheidemüntze" szót használja, nem a „kleine müntze"-t! Úgy gondoljuk tehát, Schröder írása nem tévesztette el a hatását, mert mint Newald - kissé önmagának ellentmondóan 22 SCHRÖDER, W. 1713. 112-113. pp. Az eredeti kiadás szöveghű újabb kiadása. 23 Saját fordításom. 24 HALLER 1937. váltópénz címszó. 25 GÖHL 0. 1919-1920. 14. p. 90. sz. 6.a.b. kép S betűs rézpoltura, 1687