Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

V. Kárpát-medencei körkép - Örsi Julianna: A családtörténeti kutatások jelentősége az ezredfordulón. A XV. néprajzi szemináriumon Vácott elhangzott előadás

Iván máig is használatos műve, amivel lerakta a családkutatás alapjait.

1 Ezzel egyidöben a Magyar Heraldikai és Genealógai Társaság első elnöke Radvánszky Béla is letett a tudomány asztalára egy több kötetes művet „Magyar családélet és háztartás" címmel.

2 Radvánszky Béla nagy munkát végzett és példát mutatott arra, hogy a történelmi dokumentumok feltárása milyen haszonnal jár a 16-17. századi családi élet (a lakókörnyezet berendezése, használati tárgyak, az emberi élet szokásai: keresztelés, lakodalom, temetés, jogi szokások: végrendelet) bemutatásához. Ezt ma sem nélkülözhetjük, amikor a kultúra egyes elemeinek történelmi útját igyekszünk rekonstruálni. Országos és helyi egyesületek, társaságok jöttek létre az azonos érdeklődésű személyiségekből, így jött létre a Magyar Történeti Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság 1872-ben, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 1883-ban, hogy csak a számunkra legfontosabbakat említsük. Tulajdonképpen ettől kezdve szélesedett ki a családtörténeti kutatók köre és indult be az intenzív érdeklődés, kutatás és publikálás. A társaságok megalapították saját folyóirataikat (Századok, Ethnographia, Genealógiai Füzetek, Turul). A családkutatás kibontakozásában egyaránt fontosnak tekinthetjük, az előbb említett társadalmi szervezeteket és kiadványaikat. A funkcióba, kutatói állásba kerültek hatalmas feladatot vállaltak a családtörténeti kutatások fellendítésében. Illéssy János a Magyar Országos Levéltárban rendezte a családi iratokat és így 1895-ben megjelenhetett a „Királyi Könyvek" című műve.

3 Jogászok, papok, tanítók, levéltárnokok nagy lendülettel fogtak a források feltárásához, összegyűjtéséhez és publikáláshoz. Kempelen Béla Nagy Iván nyomdokain haladt, a nemes családok genealógiáját és heraldikai anyagát tette közzé.

4 Szinte minden megyében elkészült a Magyarország vármegyéi könyvsorozat részeként a megye nemes családjairól szóló fejezet.

5 A nemesi családokról önálló kötetek is megjelentek.

6 Számos településmonográfia is tartalmaz ekkor demográfiai és családtörténeti adatot. Itt most Szeremlei Sámuel Hódmezővásárhelyről megírt több kötetes munkájára hivatkozók, amelyben külön figyelmet fordít a migrációra, a beköltöző és a törzsökös családok nyomon követésére.

7 Akadémiai székfoglalója is ebből született meg. Az Országos Levéltár és más archívumok gyakori látogatója volt a túrkevei Vadász Pál is, aki a saját családja kutatása mellett más túrkevei családok eredetére vonatkozó adatokat is igyekezett összegyűjteni, amellyel helytörténeti kutatásait színesítette.

8 Összefüggő családtörténeti vagy jelentősebb mű azonban a feltárt anyagból nem született. A kutatási kedv a 20. század első felében tovább tartott, sőt országossá terebélyesedett. A családtörténet-kutatás újabb kutatói a téma más társadalmi rétegre való kiszélesítését javasolták. Baán Kálmán és Szentpétery Imre egy időben szorgalmazta a nemesség kutatása mellett a polgárok, parasztok, sőt munkások családtörténeti kutatásainak beindítását is. „A családnak, mint a nemzet legkisebb hordozó egységének története része a nemzeti történelemnek ('A család: kis haza'), adatai fontosak lehetnek a történelem egyéb ágai számára is."

9 Kutatásunk szempontjából elsősorban a parasztcsaládok vizsgálatának módszertani kérdéseit szükséges figyelembe vennünk, amelyhez fogódzót Szentpétery Imre adott.

10 1 NAGYI. 1857-1868. reprint: 1987-1988. 2 RADVÁNSZKY B. 1879,1896. 3 ILLÉS Y J. 1895; A Magyar Országos levéltár az utóbbi években CD-n is megjelentette az anyagot. A sorozatból eddig négy jelent meg: Királykönyvek 1-9. kötet 1527-1646, 10-17. kötet. 4 KEMPELEN B. 1911-1932. 5 A sorozat legtöbb kötetét Borovszky Sámuel szerkesztette. A kötetek kiadása a két világháború között nem egy időpontban történt. 6 Pl. OROSZ E. 1906. 7 SZEREMLEI S. 1900-1913. 8 Vadász Pálról lásd: ÖRSI J. 2002. 11-13. pp. 9 BAÁN K. 1984. Kállay István előszava. Eredeti megjelenés. 1932. 10 SZENTPÉTERY I. 1944-46. 14-19. pp.