Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

Tanulmányok - Szemán Attila: A rézpénzek szerepe a Rákóczi-szabadságharc kitörésében és bukásában

részét fizethették. Igaz ugyan, hogy a rézpolturák esetében a már régebben létező kincstári bányapénzek éremképéből indultak ki, mégis egymástól jól megkülönböztethető véretekről van szó. A Selmecbányái és kassai rézpolturák a kuruc rézpolturával azonos funkciót töltöttek be. Legalábbis a Selmecbányái bányamester, Zweig János így látta, mert az 1704-ben bevezetett kuruc rézpénzt, egyszerűen „új" rézpolturának nevezte.

19 A „régi" természetszerűleg csak a császári kibocsátású rézpolturára vonatkozhatott. A kuruc rézpolturákat pedig senki nem próbálta meg bányapénznek minősíteni... Érdekes tény az is, hogy a bányapénzek száma különösebben nem nőtt a rézpolturák veretesének ugrásszerű növekedése alatt sem. Ugyanúgy ritka veretnek számítanak ennek az időszaknak a bányapénzei is az érempiacon, mint a korábbi néhány évé, míg a rézpolturák ma is viszonylag gyakoriak. Mint ahogy korábban nem kerültek ki a bányákon kívüli forgalomba, úgy bizonyára a rézpolturák időszakában sem. Másik lehetősg, hogy szükségpénznek minősítsük a rézpolturákat. Kahler Frigyes szerint a következő kritériumoknak kell megfelelnie a szükségpénznek: • olyan helyzet fellépése, amiben a fizetőeszközök abszolút vagy relatív hiánya jelentkezik, • használatuk időben korlátozott, • a kibocsátó hatóság a rendkívüli helyzet megszűnte után a szükségpénzeket az akkor érvényben levő törvényes állami fizetőeszközben ígéri kifizetni, • az arany hiánya miatt a közvetlen fedezet a kibocsátó vagyona • a szükségpénz csak részben képes átvenni a pénz funkcióit, átveszi azonban a forgalmi eszköz és a fizetőeszköz funkciót, legalábbis saját korlátozott lehetőségei között.

20 A szükségpénzt az egyéb pénzhelyettesítő eszközöktől időbeli korlátozottsága és feltétlen beváltási kötelezettsége különbözteti meg. A rézpolturák esetében nem tudunk sem időbeli korlátozásról, sem kibocsátásuk idejében tett beváltási kötelezettségükre vonatkozó ígéretről. Pedig ha ilyen létezett volna, úgy a rézpolturák forgalma ellen tiltakozó nyolc alsómagyarországi vármegye tiltakozásaiból biztosan tudnánk róla. Ezüstpénzre történő beváltásuk szüksége csak akkor merül fel a kormányzatban, mikor már az általuk okozott pénzügyi zavar nem volt többé kezelhető. Ráadásul beváltásuk soha nem történt meg. A tényleges szükségpénzek - mint amilyeneket a Rákóczi-felkelés alatt ostromlott császári helyőrségek bocsátottak ki - éppen a rézpolturák éremképét utánozták.

21 Látható tehát, hogy a rézpolturák e két kategória egyikébe sem illenek bele. A harmadik funkció, a rézváltópénz ismérvei azonban vonatkoznak rájuk! A rézváltópénzek kibocsátásának elméleti megalapozója a Habsburg-udvar gazdaságirányító körei előtt Wilhelm Freyherr von Schröder volt. Először 1686-ban megjelent, Fürstliche Schatz- und Rentkammer c. művében tette közzé a réz váltópénzzel kapcsolatos felfogását. Sok mindent megmagyaráz, ha a kor emberének szemével olvassuk fejtegetéseit. Már a fejezet címe is csalogató lehetett az udvarban: „A rézpénzről, ahogy ezen keresztül az ország a gazdagsághoz jut", de lássuk magát a fejezetet: XXXI. Capitel Von der Kupffer-müntz, wie durch dieselbe das land an reichtum zunehme §.I. „Auch wenn ein Fürst eine kleine scheidemüntze aus Kupffer in seinem lande schlagen läßt so nimmt das land so viel am schätz zu, als diese müntz im gang werth ist und gilt, und ob 19 Zweig János naplója 1973. 208. p. 20 KAULER F. 1974. 33. p. 21 SZEMÁN A. 2003.