Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

IV. Kiállítások - Szvitek Róbert József: Szándék és megvalósulás. Bocskai-kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Kiállítható írásos emlékek relatíve jelentős számban maradtak fenn a korszakból, szinte a bőség zavarával küzdöttünk, így csak a legjelentősebbnek gondolt iratok kiállítására szorítkozhattunk, elsősorban a Magyar Országos Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia anyagának segítségével. A dokumentumok közül kiemelkedik Bocskai fejedelem 1605. december 12-én Korponán kiadott hajdúszabadságlcvele, melyben 12 megnevezett hajdúkapitány alatt harcoló 9254 hajdút telepített le, nemességet és kiváltságokat adva nekik. Ez a kollektív nemességet adományozó irat a Hajdú-Bihar megyei Levéltár tulajdona.

17 Arra törekedtünk, hogy a felkelésben résztvevő felek mindegyikét bemutathassuk kéziratos anyaggal is. így került a kiállításba az a nándorfehérvári táborban 1604 tavaszán kelt irat, amelyben Bocskait Mehmed pasa biztosítja, hogy a fejedelemség megszerzésében a törökök támogatni fogják.

1S A Habsburg oldalt Giorgio Basta kassai generális FelsőMagyarország nemességéhez írt levele képviselte, melyben kifejti, hogy a király őt nem ellenük, hanem Bocskai és a törökök ellen küldte.

19 A román fejedelemség támogatását kívánta bemutatni Simeon Mogilla moldvai vajda levele Bocskaihoz, melyben hűségéről biztosítja Bocskai fejedelmet, és közli vele, hogy Segesvár (Szászföld) - ma Sighisoara (Románia) mellett táborozik.

20 Kiállítottuk a felkelést és a tizenöt éves háborút lezáró bécsi,

21 illetve zsitvatoroki békék iratait, az utóbbinál annak magyar

22 és török nyelvű változatát

23 is. A jobb áttekinthetőség érdekében készíttettünk egy, a Bocskai család kapcsolatait bemutató családfát, valamint térképeket a tizenöt éves háború, és a Bocskai-felkelés hadjáratairól, valamint Bocskai hajdútelepítéseiről. A kiállítást azonban nem zárhattuk le a békekötésekkel és Bocskai fejedelem halálával. A 20. század elején kezdett kialakulni egy ünnepi magyaros viselet, amely bocskai néven terjedt el, és vált még ma is viselt öltözetté. Ennek a viseletnek a bemutatásával zártuk a kiállítást.

24 (4. kép) A kiállítás Bocskai István gyermek és ifjúkorának bemutatásával indult. Erről az időszakról csak néhány adat állt rendelkezésünkre, ezért életének ezt az időszakát a kortárs magyar király és erdélyi fejedelmek metszeteivel, pénzeivel, pecsétjeivel és életének helyszíneiről készült metszetekkel mutattuk be. 17 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, A Hajdúkerület Levéltára, IV/A. 502/b. 251. cs. Magyar nyelvű fordítását közli BEN DA K. 1955. 93-102. pp.; Magyar történeti szöveggyűjtemény 1968. 338-344. pp. 18 MOL P 108 Esterházy cs. lt.. Rep. 77. Fase. E. N° 195. 19 MOL 1 47 Hoffinanz, Ungarn, Bocskaysche und Hajdukschc Friedenstraktate V. fol. 19-20. 20 MOL P 108 Esterházy cs. lt., Rep. 77. Fase. E. N° 225. 21 MOL N 39 Tractatus pacis, Fase. A. N° 8. 22 MOL N 39 Tractatus pacis, Fase. C. N° 17. 23 MOL P 108 Esterházy cs. lt., Rep. 71. Fase. 26/a N° 8. 24 MNM Textilgyűjtemény T. 1973.175. 1-2.; 176.; 177.; 178. 4. kép A bocskai viselet. 1930-as évek (Fotó: Kardos Judit)