Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

IV. Kiállítások - Szvitek Róbert József: Szándék és megvalósulás. Bocskai-kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

hanem mint Magyarország királya kapta, ezért az Magyarországot illeti, de a tárgy tulajdonjogáról nem kívánt Romániával tárgyalni. Végül Magyarország és Ausztria abban állapodott meg, hogy alávetik magukat egy, a Népszövetség által felállított döntőbíróság ítéletének. Az 1932. november 27-én Velencében - Venezia (Olaszország) kötött megegyezés kimondta: mivel a korona birtokviszonyát nem sikerült teljes mértékben tisztáznia Ausztriának és Magyarországnak, a helyzet végleges tisztázásáig a korona osztrák tulajdonban marad. 1934-ben a magyar kormány jegyzéket intézett Ausztriához, melyben ismét felvetette a korona tulajdonjogának rendezését. Javasolta, hogy állítsanak fel egy magyar és osztrák tagokból álló bizottságot, amelynek elnöke egy semleges ország személyisége lenne. Ezzel a javaslattal az osztrák fél nem értett egyet. Ausztria ragaszkodott almoz, hogy a korona tulajdonjogának tisztázásába Romániát is bevonják. Ezt a magyar fél kategorikusan elutasította. Az osztrákok úgy ítélték meg, hogy ezzel Magyarország közvetve a Bocskai-korona Bécsben maradásáról „gondoskodik".

11 Ebben az „életútban" kereshető elsősorban a kölcsönzés meghiúsulása. A koronáról így csak egy nagyméretű fotót mutathattunk be. A másik Bocskaihoz köthető, meglévő tárgy a feltételezések szerint a már fentebbi idézetekben említett, a koronával együtt kapott arannyal és drágakövekkel ékesített kard.

12 A ma Bocskai kardként számon tartott fegyvert az Iparművészeti Múzeum Esterházygyűjteményében őrzik.

13 A feltételezés szerint Thurzó György nádor a koronával együtt a többi szultáni ajándékot is átvette Sárospatakon. Mivel a bécsi udvar csak a koronára tartott igényt, a díszkard vélhetően a nádor birtokába került. Thurzó György fia, Thurzó Imre 1618ban nőül vette Nyáry Krisztinát, aki megözvegyülve 1624-ben Esterházy Miklós felesége lett. így került a gazdag Thurzó-kincstár több jelentős darabja a 17. század folyamán az Esterházy család fraknói gyűjteményébe. Az Esterházy kincstár 1685-től fennmaradt inventáriumaiban a következő meghatározás olvasható: „Thurzó Gyeörgy Palatínus viseleő aranyas kardgya". Ez a meghatározás elég általános, de ismerve az előzményeket, elképzelhető, hogy ez a kard azonos azzal, amit Bocskai fejedelem a Rákosmezőn kapott.

14 /. kép Bocskai zászlaja, 1605. (Fotó: Dabasi András) 11 NEHRING, K. 1985/1. 18-19. pp. 12 CSONKA F. és SZAKÁLY F. 1988. 82. p.; 137. p. 13 Iparművészeti Múzeum E.60.26. 14 SZILÁGYI A. 1999. 21. p. Uo. 2002. 255-259. pp.