Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Gócsáné Móró Csilla: Blaskovichok a Rákóczi-korban, a Rákóczi-kor és kultusztárgyai a Blaskovich-gyűjteményben
gálatban kezdte katonai pályafutását, mint végvári lovas vitéz. 1699-ben, mikor már híres „törökverő" katona volt, megházasodott. Vérrel szerzett jó nevének köszönhetően gazdag nőt vett feleségül. Miután 1683. október 21-én Esztergom a török alól felszabadult, ide költözött családjával, s a vár lovasságának főhadnagya lett. 1692-ben már ezredesi rangot szerzett. 15 A karlócai béke után visszatért Esztergomba, ahol 1688 óta városi házzal bírt. 16 Bottyán már ekkor igen vagyonos ember. Részben feleségei pénzén, részben a török háborúban megszerzett vagyonon egymás után vásárolt zálogos birtokokat. Az 1690-es években kereskedelmi vállalkozásban kamatoztatta kapcsolatait. Marhakereskedéssel és pénzkölcsönzéssel is foglalkozott. Széles látókörét nemcsak sikeres vállalkozásai igazolták, hanem az is, hogy 1698-ban 3000 forintot ajánlott fel az esztergomi városi templom restaurálására, valamint a nyitrai főgimnázium létesítésére alapítványt tett. 17 1703-ban Koháry István császári és királyi tábornok őt bízta meg a kurucok elleni lovasezred toborzásával. A következő évben már Rákóczi mellett találjuk. Blaskovich Sámuel és „Vak Bottyán" kapcsolatát igazolja - a szolnoki levéltárban található - a generális saját kezű aláírásával ellátott, dátum és pecsét nélküli levele: „ Tekintvén Nemzetes Blaskovich Sámuel országunk hívsége mellett sok rendbeli karainak szenvedését, úgy annyira, hogy minden jószága, gabonája esztergomi labanezok által elprédáltatván, (...) lehessen magának kenyeret, rendelem, hogy Nemzetes Keresztessy Imre Szolgabíró Úr adjon ö kegyelmének fiscalis gabonábul 12 mérő gabonát. " 18 Grassalkovich 1684 és 1687 között a beckói uradalom jószágigazgatója volt. Beckótól megválva, felesége, Egresdy Zsuzsanna ürményi birtokára költözött. Mint szegény kuriális nemes, Bottyán szolgálatába állt. 19 Az 1690-es években íródeákja, majd főpostamestere lett. 20 Bottyán szolgálatai fejében Bátorkeszin és Kisújfaluban 25-30 jobbágyból álló birtokrészt adományozott Grassalkovich Jánosnak, majd királyi beleegyezéssel (1700) Czagányi Mihállyal együtt fogadott örököseinek ismerte el. 21 Bottyánnak sem az első, sem a második feleségétől nem maradt gyermeke, ezáltal nem volt egyenes ágú leszármazottja. Hatalmas vagyont hagyott hátra, amin összesen tizenkilencen osztoztak. Fogadott örökösei: Grassalkovich János, Czagányi Mihály és Bottyán özvegye. Forgács Julianna, majd ennek örökösei évekig pereskedtek. Ez ügyben királyi, országgyűlési, kancelláriai végzések születtek. 22 Ezzel kapcsolatban Grassalkovich János és Czagányi Mihály 1714-ben kérvénnyel folyamodott a pozsonyi diétához, majd 1716-ban a királyi ítélőtáblánál indítottak pert. 23 Grassalkovich János a tábornok halála után (1709 ősze) is megmaradt a kuruc oldalon. Ekkor hadbírói feladatot látott el. 1710. január 3-án ő olvasta fel Ocskay László ítéletét „...kikiáltó az abban foglalt karóba vonatás helyett a főparancsnoktól pallosra adott enyhítést s ketté törte a feje fölött a pálcát ", 24 Bottyán vagyona vetette meg a Grassalkovich vagyon alapját, ahová jó érzékkel házasodott be Blaskovich Sámuel. A széles látókörű, vállalkozó szellemű tábornok mentalitása minden bizonnyal példaként hatott az esztergomi illetőségű Blaskovichra és annak késői leszármazottjaira is. Bizonyság erre a tápiószelei múzeum Rákóczi-kori anyaga. 15 THALY K. 1865. 27-29. pp. 16 VILLÁNYI SZ. 1892. 364. p., HECKENAST G. 2005. 78-79. pp. 17 ARCHÍVUM Rákócziánum 1883. 49, 55-57, 67-70. pp. 18 SzMLTF:2N:5. 19 ZÁVODSZKYL. 1931. 66. p. 20 HECKENAST G. 2005. 168-169. pp. 21 DARÓCZY Z. 1933. 36. p., THALY K. 1865. 491-494. pp., ARCHÍVUM R. 1883. 64-67. pp. 22 ARCHÍVUM R. 1883. 591, 595. p. 23 ARCHÍVUM R. 597, 598, 600. p. 24 THALY K. 1905. 332, 336. p.
