Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Szabó István: A rákóczifalviak Rákóczi-tudata

jobb feltételek mellett megélhetést. Számszerűen ez azt jelentette, hogy a 35 helyről beköltöző 289 családfő 3/4 része, azaz 216 tovább állt, s így még az a kevés, az új lakóhelyükkel kapcsolatosan beléjük táplált Rákóczi-információ is feledésbe merült. A betelepedéssel kapcsolatos hírverés után Rákóczi nevét fenntartó-éltető esemény vajmi kevés történt: Az ominózus kastélyromboláson túl - ami még inkább az első telepesek idejének „negatív" élménye volt - arról tudunk, hogy: 1./ 1896-ban a képviselőtestület beszerezte II, Rákóczi Ferenc fcjedelcmarcképét és elhelyezte a tanácsteremben; 2.1 1899-ben a Dr. Gorove László földbirtokos tulajdonát képező felső-varsányi birtoktestet Vezseny község közigazgatósági fennhatósága alól kivonják és Rákóczifalvához csatolják, részben visszaállítva így az egykor volt Rákóczi Ferenc-féle birtokot; 1.1 1901-ben a községgé alakulástól viselt „Rákóczi" név helyett a település visszakapta az eredetileg felvett „Rákóczifalva" nevet; (2. kép) 4./ 1906-ban, a fejedelem hamvainak hazahozatala idején a község Képviselőtestületi díszközgyűlés keretében megünnepli fennállásának 25 éves jubileumát, amelyen: a. / Dr. Gorove László nagybirtokos, községi képviselő a fejedelem emlékének adózva egy községi artézi kút, a „Rákóczi kútja" elkészítését javasolja, s egyben kijelenti, hogy a kút kifolyójára saját költségén beszerzi és elhelyezteti II. Rákóczi Ferenc bronzba öntött arcképét; b. / a község jegyzője javasolja egy 1.000 koronás „Rákóczi" alapítvány létesítését, valamint azt, hogy: cl „...kéressenek fel a rákóczifalvi nők a „Rákóczi" lobogója elkészítésére, kihímzésére s mondassék ki, hogy ezentúl a községi és iskolai ünnepélyek alkalmával a nemzeti zászló mellett ez is használtassék, de különösen használtassék a Fejedelem drága hamvainak hazahozatala évfordulója napján;" d./ hogy „...tekintettel arra, miszerint községi iskolánk állami kezelésbe vétele mai nappal (1906. október 26.) történik, tekintve, hogy ezen iskola részben II. Rákóczi Ferenc fejedelem régi vadász kastélyának anyaga felhasználásával épült fel - az iskola épület falába egy márvány emléktábla helyeztessék el Eötvös Károly Lajos kir. tanfelügyelő úr által készített következő epigrammák Várpalotád romját ide hoztuk s vár leve újra: A népiskola most, nemzeti bástya fokunk. Zászlód leng ormán s szellemed ül diadalmat, Míg e falak közt él gyermekeink serege."

18 (3. kép) 5.1 1934-ben ha nem is a fejedelemre, de a nevét viselő községre terelődik nemcsak egy szűkebb szakmaitudományos társaság, de napilapoknak köszönhetően 2. kép A község bronz címere a Polgármesteri Hivatalban 3. kép Az Eötvös-idézetes tábla 18 CSABA L. i.m. 30-34. pp.