Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bagi Gábor: Szolnok a Rákóczi-szabadságharcban. Egy történeti hagyomány hiánya és ami mögötte van

csak a XVI. század közepén és második felében mondható korszerű erődnek, az ezt követő kétszáz évben már csak második-harmadik vonalbeli várnak minősült. Szerepét leginkább fontos folyami átkelőhelye miatt tartotta meg. Itt épült fel 1562-ben a Tisza első állandó hídja, mely rövid időszakoktól eltekintve máig működik. Ebből fakadt, hogy amikor a keresztény hadak a török vonalak mögé hatolva 1685. október 18-án visszafoglalták, egyben Buda keleti-délkeleti utánpótlási vonalait is elvágták. A felszabadító háború második szakaszában a császári hadvezetés a Várad és Temesvár környékéről indított török-tatár portyákat a Tisza vonalán próbálta megállítani, elsődlegesen Pétervárad, Szeged és Szolnok erődítéseire támaszkodva. A békekötés után a marosi határ közelsége, az Alföld várszegénysége, és hídja miatt bizonyos katonai szerepe megmaradt. Az alábbiakban arra a kérdésre is próbálunk választ keresni, hogy Szolnok, illetve várának Rákóczi kori története mennyiben támasztja alá a fentebbi vélekedéseket. Szolnok kuruc kézre kerülése 1703-ban 1703-ban a császári haderő szinte teljesen a délnémet és az itáliai hadszíntéren összpontosult. Számottevő reguláris erő csak Erdélyben maradt, a Magyar Királyság területén döntően gyenge helyőrségi, és rác határőr alakulatok állomásoztak. Szolnok őrségét 200-nál nem több katona alkotta, Harry Watters gyalogsági százados alatt, aki báró Globitz ezredes, szegedi várparancsnok alárendeltje volt. Globitz az Alföldet elözönlő kurucokat a Tisza vonalán akarta megállítani, Csongrád és a török ellen épült kecskéi és alpári sáncok felújításával. Ehhez azonban nem volt elég embere.

1 A tarpai zászlóbontás hírére a Budai Commissio elrendelte a főbb várak megerősítését. Június 11-én Pest-Pilis-Solt vármegyéből 200 embert rendelt Szolnokhoz, míg Heves és Külső-Szolnok részéről Telekessy egri püspök 7500 pallót és 110 munkást küldött. Július 23-án Pest vármegye arról értesült, hogy a Nógrádból a várhoz készült 2000 karót is neki kell elszállíttatnia. Augusztus 30-ig a munkát elvégezték, de az erődépítésre már nem maradt idő. Szeptember 3-án Heves megye tiszai járása még szekereket állított a turai erdőből Szolnokra rendelt palánkfák fuvarozására, ám a közgyűlés tiltakozott is, mert Waiters és Globitz jogtalanul élelmet és ingyenmunkát követelt.

2 A kurucok már július végén elérték a Tiszát. 27-én Globitz utasította Watterst, hogy a Tisza alsó részét huszárokkal fedezze, míg maga Csongrád, Szarvas és Mezőtúr felé vigyáz. E napon a Budai Comissio utasította Pest-Pilis-Solt megyét, hogy mivel Rákóczi a Tiszáig hatolt, az átkelőket fegyverrel őriztesse. Augusztus 4-én Globitz meghagyta Wattersnek Kecske és Alpár megerősítését, de a Tiszántúlra is lovasokat indított a hallatszó lövöldözések miatt.

3 Augusztus elején a kurucok Szolnok felett áttörtek a Tiszán, és a jászladányi ménesből elvittek 144 lovat. Az őket üldöző parasztvármegye 300 jász lovasát új támadással fenyegették, ha nem állnak közéjük. Állítólag a Jászság titokban már ekkor Rákóczi mellé állt. Augusztus 18-20-a táján a kurucok nagy erőkkel átkeltek a Tisza felső szakaszán, Borbély Balázs elfoglalta Ónodot, és Ónodi Szikszai Jánossal Eger-Hatvan irányába törtek előre. Innen délnek fordulva elérték a Jászság településeit, s számuk mind jelentősebbre duzzadt. Ekkor állt át hozzájuk Szabó Máté hatvani postamester is, aki embereivel a budai és pesti császári helyőrségeket zavarta. így Szolnok nyugati utánpótlási vonalait szeptember elejére 1 ESZET. 1980. 600-601. pp. 2 1IORNYIK J. 1866. IV. 29.p„ PPS. V. 32., 36., 47-48. pp., SZÁNT" I. 1963. 266. p., BALANYI B. 1979. 74. p., BÁNKÚTI I. 1996. I. 55. p. 3 PPS. V. 40., ESZET. 1980. 651., 656-657. pp., HORVÁTH L. 1991. 51. p.