Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Gyulai Éva: Bocskai címeradományai - Ikonográfia és társadalom
Erdélyben nemcsak a fejedelemnek, hanem a főuraknak, az udvaroncoknak, a nemesség elitjének, a katonai vezetők is rendelkeztek familiaritással, szolgálattevőiket az újkorban is így nevezték. Mikófalvi Nagy Balázs is tarcai Dezsőfi János hajdúkapitány familiárisaként kapott címert. 20 Az armális hivatkozik a székely katonának a császár elleni háborúban való részvételére, a címerkép ennek ellenére a páncélos félkart ábrázol kardra szúrt vértől csöpögő török fejjel (brachium humánum lorica indutum... extensem gladium nudum capiti turcico sanguine distillanti infixum). A fejedelmi és főúri udvarok szolgálatának, illetve művelődéstörténetének fontos és különös forrása az az oklevél, amelyben Kis vagy más néven Lecsméri Istvnnak és fivéreinek, Mártonnak és Jánosnak ad címeres nemességet a fejedelem. 21 Az adományos és fivére ugyanis törpék, akiknek történetét is elmondja a hosszú diploma. Lecsméri Pacúr István jobbágynak három fia született, s mindhárom törpe volt, alig hat öl magasságú. Az elsszülött, Márton mozgékony, éles eszű, ezért főurak mulattatására adta fejét, s Erdély egyik legnagyobb ura, keresztszegi Csáky István belső tanácsos, generális udvarába állt be, s ott a család belső szolgálatát látta el. A másik fiú otthon maradt jobbágynak, úgy élte le az életét, a harmadikat, Istvánt, aki kondás volt, Bocskai István felesége, Hagymásy Margit vette magához a disznók mellől. A törpét szórakoztatásra, egyfajta udvari bolond státusban tartotta állandóan maga mellett Bocskai felesége, majd amikor meghalt, férje, a fejedelem hívta magához, s éjjel-nappal maga mellett tartotta, legkedvesebb szolgája lett, egyszerre udvari bolond és testőr. A törpéknek adott címerben az adományost ábrázolták nemesi viseletben, zöld ruhában és skarlátvörös (karmazsinszínű) nadrágban, egyik kezében seprűvel, amint a padlót sepri, másik kezében liliomcsokorral, nyakában pedig selyemzsinóron egy hatalmas kulcs lóg. A címerleírás a heraldikában ritka szimbolikát is tartalmazza: a seprű a törpe udvari kötelességét, a sepregetést jelzi, a liliom a szolga becsületes és őszinte szolgálatait, a kulcs pedig a fejedelem legbelső lakrészeinek őrizetét fejezi ki. A pajzson a címerkép fölé ragyogó napot és holdat tettek, a sisakdíszbe a címerképet rakták növekvő formában, de itt már nem hajadon fővel, hanem fekete hetykén kiálló darutollal ékes magyar sapkában és vígan nevetve ábrázolják az udvari törpét. 22 Bocskai társadalmi bázisából nem hiányozhatnak a református egyház képviselői sem, hiszen mozgalma és szabadságharca a kortársak szemében főként vallási célból indult, s az európai közvélemény is vallásháborúnak tartotta Habsburg-ellenes küzdelmét, magát pedig a protestantizmus kiemelkedő védelmezőjének. Bár Bocskainak több olyan adománya ismeretes, amely református lelkészeknek, illetve özvegyüknek, családjuknak szól, a Királyi Könyvekbe nem jegyeztek be református lelkésznek adományozott annalist. Szatmár vármegye levéltárába azonban bekerült egy prédikátornak adományozott nemeslevél, amelynek adományosa Gieőrky-Zabo Mihály és fivére, Giőrky Pál szádvári prédikátor (concionator Zaduariensis). 2 ^ A fő adományos, a Torna megyei Szádvár prédikátorának testvére a császári hadsereg elleni, a haza régi szabadságának visszaállításáért indított hadjáratokban, 20 Kassa, 1606. máj. 28 E 3. 34 sz. 21 Kassa, 1606. jún. 29. E 3.7 sz. 22 ... homuncio imberbis vesti viridi et caligis sandiceis indutus, capite aperto, dextra quidem scopas diligenter colligatas, in morém pavimentum verrere et purgare volentis, sinistra vero massam liliorum culmotenus comprimere et tenere visitur, clavem vero haud mediocrem funiculo sericeo rubri coloris collotenus dependentem subtus zonam misisse cernitur. Ex quibus scopa praestitum in verrendis, purgandisque pavimentis officium, lilivan candorem et sinceritatem meritorum fidelium, clavis vero custodiam conclavium domorumque interiorum denotare et exprimere credibile est. Supra caput homonculi sol aureus summo nitore et fulgore velut in clarissima meridie solet splendere et iuxta luna argentea duabus huic et illinc similiter duabus stellis argenteis fulgere velut in sereno caelo solet conspiciuntur... homonculus... umbilicotenus enimere... in capitepileum ungaricum nigrum gruinis pennis ornatum gesture praesumptuose et ipsémet etiam hilariter subridere cernatur. 23 Kassa, 1616. júl. 4. SzSzML XV. 12.3.
