Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)
második házasságra 89 1880. ápr. 22-én került sor: látjuk, még a szokásjogon alapuló egy évet sem várták ki, holott az új feleség esak 16 éves volt. Olyan zsenge g\'ereklány ként lett asszony, hogy „az örökölt kis Kálmánnal szívesen játszott a homokban". 90 Éppen az lehetett a gyors házasság oka, hogy a kicsinek anya kellett. Ulrich Etelka nyolc gyermeket szült leijének, közülük hárman kiskorukban elhaltak: Janka Julianna (1881. ápr. 15-jún. 4.), Aladár (1889. aug. 23-1892. márc. 15.) és János (1891. dec. 24. - aznap meg is halt); egynek a sorsáról pedig nem tudunk - Lenke Etelka 1882, jún. 8-án született, s valószínűleg szintén korán elhunyt. Négy gyermek maradt meg, az 1884. ápr. 4-én született Olga Mária Julianna, az. 1887. dec. 22-én született Béla (Városi Rózsa édesapja), valamint Dezső Árpád (1893. íébr. 12.) és Jenő Sándor (1896. jam 26.). 91 (6. kép) Közülük Olga a bajai származású Honorits Dezső MÁV forgalmi liszt felesége lett (1907. febr. 9.). 92 Dezső híres cukrászmesterként Szegeden működtetett cukrászdát. Jenő pedig a szegedi Piaristáknál tett érettségije után először vállalkozóként élt („burgony agy ára" volt, s több ház tulajdonosa lett), majd mint levelező hallgató (nővére, Olga támogatásával) jogi doktorátust szerzett Pesten. Az I. világháborúban egy fejlövés következtében megsüketült, a 11. világháború utáni kitelepítések alatt (vagyoni helyzetük következtében deportálták őket a Hortobágyra) pedig kezeletlen szembetegsége miatt megvakult. Budapestre visszatérve a Vakok Intezetében dolgozott. Magas kort ért meg. O volt a családban az első és egyetlen Városi, aki vitézi címet szerzett, de gyermektelen lévén nem vitte ezt sem tovább senki. 93 89 A esaládrekonstrukeiók azt mutatják, hogy a 18-19. században, ill. az első világháborúig terjedő időszakban a halál esetén bekövetkezett újabb házasság sokkal gyakoribb volt, mint ahogy azt gondolnánk. ORSI J. 2003. 11. p. 90 Dr. Jenővári Éva szíves közlése. 91 Forrás ugyanaz, mint a 87. jegyzetnél. 92 Féltestvérénél, a Szegeden vasúti tiszt Kálmánnál tetl látogatásakor ismerte meg férjét, akihez szerelmi csalódását követően, rövid ismeretség után ment hozzá. Három leányuk született (még mindhárman élnek: 93, 94 és 97 évesek), akik közül Margit Jenővári Éva édesanyja. Életük kiinduló és végpontja Szeged: Honorits Dezsőt a MÁV Szegedről egy kis szerb faluba, majd Tovamikra (Szerem vm., Szidi járás, ma I Iorvátország) helyezte állomásfőnöknek, ahonnan Trianon után családostul visszamenekült Szegedre, s hamarosan nyugdíjba is ment (42 évesen). Dr. Jenővári Éva szíves közlése. 93 Jenővári Éva szíves közlése. - Városi Jenő a m. kir. 6. honvéd gyalogezredhez vonult be Budapesten; az I. világháborúban az olasz harctéren tanúsított hősiessége jutalmául megkapta a legmagasabb legénységi kitüntetést, az Arany Vitézségi Érmet, s a háború alatt lett tiszt belőle. További kitüntetései: Bronz Katonai Frdemérem hadiszalagon, kardokkal; Ezüst Vitézségi Érem II. osztálya; Bronz Vitézségi Érem; Károly csapatkereszt; Sebesültek lírme, szalagján egy sebesülést jelző csíkkal; Magyar Háborús Emlékérem sisakkal és kardokkal. 1922-ben avatták vitézzé („dr. Városi Jenő kereskedő Budapest"). A Vitézek albumában „Vitéz Városi Jenő dr. emléklappal ellátott főhadnagy, nagykereskedő, Budapest" meghivatkozással szerepel. Források: A tízéves Vitézi Rend... 119311 365. p.; Vitézek albuma [1939] 391. p. - Az adatközlésért hálás köszönet Sallay Gergely Pálnak. 6. kép Városi Gábor és felesége Ulrich Etelka (Küncike). Olga lányukkal és Béla fiukkal, 1888-ban. (Ismeretlen fényképész felvétele)
