Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Pusztai Gabriella: „Árral szemben" (A kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum)

„Árral szemben" (A kunszetmártoni Helytörténeti Múzeum) Pusztai Gabriella Múzeum a tömlöcben Kunszentmártonban az 1860-as évek után többször is megfogalmazódott egy múzeum alapításának gondolata. 1863-ban a Nagyréven és Tiszainokán talált régészeti leletek nagy érdeklődést váltottak ki, s a rendszeres ásatások kezdetét jelentették a Tiszazug területén. 1876 októberében: „megalakult a lisza-zugi archeológiai társulat, egyelőre csak magán jelleggel; szak-könyvtár és múzeum alapítás, és ásatások eszközlése céljából."

1 1915-ben a volt nagyvendéglő épületében próbálkoztak egy helyi múzeum létrehozásával. 1927-ben Hillebrand Jenő vezetett ásatást Pusztaistvánházán (sajnos a leletek egy része a British Museumot gazdagította

2

). Ez ismét felélesztette az igényt egy múzeum kialakítására, mely a Gyenes-féle szélmalomban kapott volna helyet. Ezt követően a múzeumalapítás ügye ismét évtizedekre feledésbe merült. Turcsányi István az 1960-as években a gimnázium épületében kísérelte meg iskolamúzeum berendezését. Végleges helyet 1968-69-ben a volt Nagykun kerületi börtönben kapott helyet a gyűjtemény. „Majd, legutoljára egy lelkes ifjú pedagógus, Józsa László megkaparintotta az üressé váll börtön kulcsait és mi többen lelkesen csatlakoztunk hozzá .... Renoválták a börtönt és az anyagot összehordhattuk,..."

3 A nagykunsági kerületi ház és börtön

4 a város legrégibb épületei közé tartoznak. Jung József tervei alapján 1782-83-ban készült el a főépület és a mellette álló tömlöc is, melyre a meglévő börtön szűkössége és leromlott állapota miatt égetően szükség volt. „A Nagykun Kerület olyan bőségesen ellátta magát börtön-helyiségekkel, hogy 1788-ban 55 rabot vehetett át Pest megyétől, mely a rabok után egy portio kenyérért 3 krajcárt, minden héten egyegy rabnak főzéséért 2 krajcárt fizetett".

5 Az épület kör alakú kápolnáját a hagyomány siralomházként tartja számon, bár halálos ítélet végrehajtására helyben nem került sor. Eredetileg négy többszemélyes és nyolc egyszemélyes cella szolgált a rabok fogva tartására, melyből egyben általában női rabokat őriztek. A lépcsőfeljárat alatt sötétzárkát alakítottak ki az engedetlen elítéltek megbüntetésérc. A börtön 1853-ig működött Kunszentmártonban. 1854-ben, majd 1864-ben felmerült az épületegyüttes (kerületi ház, börtön) eladásának gondolata. A tanács kérése ellenben az volt, hogy: „...a kunszentmártoni Kerületi Ház eredeti rendeltetésének adassék vissza, és a törvénykezési székhely visszaállítatván, ez őseinktől reánk maradt törvénykezési közös Curiánk régi fényét visszanyervén, az utódok számára is sértetlenül fenntartassék és megőriztessék."

6 1869-ben a kunszentmártoni Népbank bérelte ki az épületet. 1871-ben a kerületi kapitány azzal a jó hírrel lepte meg a várost, hogy Kunszentmártonban Királyi Járásbíróság felállítását tervezik, s egyben alkalmas helyiség után is érdeklődött. A város 1 Pesti Napló, 1876. 2 TURCSÁNYI István: A kunszentmártoni Múzeum 5 éve 1969-1973. DAMHH 3 TURCSÁNYI István: A kunszentmártoni Múzeum 5 éve 1969-1973. DAMHH 4 A Hármas Kerület (Jászság, Kiskunság, Nagykunság) törvényhatósági székháza Jászberényben volt. De minden kerület rendelkezett külön törvényhatósági házzal, mely a kerület irányítására szolgáló hivatal volt. A nagykunsági kerületi házat Kunszentmártonban állították fel. 5 Kunszentmárton város tanácsi jegyzőkönyve VII. 24. 1. 6 Kunszentmárton város tanácsi jegyzökönyve 1863. 307. sz.