Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)
nyilvántartásból, hogy valamikor 1893-1908 között építtethette az akkori tulajdonos Déiy család, 183 de sem tervezőjét, sem kivitelezőjét nem ismerjük. A fotók alapján szecessziós stílusjegyekkel bíró emeletes, erkélyes, belső lépcsős, jó arányú szép ház, a földszinten üvegezett verandával, a hátsó fronton két sávban különböző léptékűre keretezett üvegablak falú lépcsőházzal készült. A hatszobás villa mellékhelyiségeinek rendszerét, a szobák funkcióját adatszolgáltatók híján sajnos nem ismerjük, mindössze egyetlen szobarészletről van fotónk. (Kudla E. festőállványnál nagybátyjával, Brandstetter Ferenc őrnaggyal.) A nyarait édesanyjával rendszeresen nagyszüleinél töltő Városi Rózsa 184 már nem élt a hagyatékszemle idején, adatközlőink pedig egészen kisgyemlékként, vagy sosem jártak a villában. Az ingatlan egészen 1972-ig Városiék tulajdonában maradt 185 (közben azonban 1954-ben lakókat telepítettek bele: a Ganz MA VAG dolgozóinak alakítottak ki a villában kisebb lakásokat), akkor anya és lánya eladták 50 000 Ft-ért az államnak. 186 A ház ma is áll. 187 Hiteles források híján csak feltételezéscink vannak a villa berendezésének sorsáról. A nagyszámú értékes lakásfelszerelési társegyüttesből, ahogy utalunk rá, rendkívül kevés került át a Thököly úti otthonba. Lefoglalták 1954-ben, amikor az állam lakókat telepített a villába? Esetleg rokonok közt szétosztották? Akkor viszont miért nem került belőle több Városiékhoz? Vagy talán eladták 1972-ben az épület értékesítésekor? Valószínűleg sose derül ki. Ami Városi Béláék lakáshelyzetét illeti, szintén csak az áttelepülés utáni állapotról vannak adataink. Airol, hogy a IX., Gyáli út 15/b. szám alatt - szolgálati lakásban - laktak 1922. július 25-én, mindössze egy igazolvány lap tanúskodik. 188 Lakásuk jellegéről, s hogy milyen időintervallumban éltek itt, nem tudunk. 1916-tól Irsán az állomásépület emeletén laktak. Ez Tomposné szóbeli információja szerint több szobás lakrész volt, feltehetőleg majdnem ugyanazokkal a bútorokkal berendezve, amelyek a Thököly úti lakásban maradtak vissza — bizonyára nem a települési jelleg, hanem a polgári kultúra határozta meg az enteriőrt. Amatőr, albumban őrzött fényképeik azt bizonyítják, hogy itt szép, nagy kertjük volt, s háztáji állattartásra is lehetőségük nyílt (nyilván korábbi állomáshelyeiken is): gazdasági udvarukon ólakban fias anyakocáik voltak. Egykori szomszédaiktól-barátaiktó 1 szerzett ismeretek alapján Irsán Városiék kiterjedt társadalmi életet éltek: baráti összejövetelek, kirándulások, közös fürdőzések, evezések, kerékpározások tarkították napjaikat. Gyakran jártak at Gödöllőre is - ott meg családi kapcsolataikat ápolták (a Városi ággal főleg Irsán). 1939. május 10-én költöztek fel Budapestre, a VII., Thököly út 10. sz. ház. II. cm,. 16. lakásába. 189 A lakásbér évi 690 pengő volt. 190 A Keleti pályaudvar Thököly úti oldalával átel183Déry Gergely és neje társtulajdonban Tóra Borbálával (gödöllői lakosok) 1893 januárjában vették meg az ingatlant (2. és 3. sorszámú Tulajdoni lap), az 5. sorszámú bejegyzés szerint Hammel Lajos tulajdonába már a „rajta épült 90 ö. é. sz. ház teltüntetése mellett" kerül. 184 Szegeden is többször nyaralt apai nagyanyjánál, amíg ő élt (később a rokonságnál tett látogatásokat), de \ r árosi Béla családja Gödöllőt használta nyaralóként, második otthonként. A lakáshasználatnak ez a szezonális megosztottsága is középpolgári sajátosság, a réteg számára társadalmi elvárás volt. Lásd ehhez PETERDI V. 2002. 145. p. 185 Lásd 180. jegyzet. 186 2610/1972. számú adásvételi szerződés, Gödöllő, 1972. nov. 20.; 8976. 1972. tk. számú tulajdonjogi bejegyzési határozat, Járási és Városi Földhivatal Gödöllő Telekkönyvi Részlege, Gödöllő, 1972. dec. 5. alapján. 187 Jelentősen átalakították és felújították (homlokzat-átformálás, veranda elbontása stb.), hat lakást alakítottak ki benne. Megmaradt viszont eredeti állapotában a lépcsőház, a hátsó front, a kerítésoszlopok, s még a régi kút is, ahonnan egykor a gödöllői kastély vízellátását biztosították. Két öreg fa is áll még. Tomposné Sárkány Mária és lia helyszíni szemléje. 188 Lásd: 104. jegyzet. 189 Bejelentést igazoló szelvény magyar honos számára „LV sz. Rendőri Örszoba mint bejelentés-kirendeltség 1939. V. 13." pecsétjével, Budapest, 1939. május 10-i dátummal. - Városi Rózsa gyógyszerész-gyakornok a „bejelentett egyén". 190 1959. jún. 15-i bérleti szerződés (VII/14 Házkezelőség) bérkiszámítási lapjáról. Ennek alapján állapították meg az. 1959. évi bért 828 Ft-ban, havonkénti fizetéssel (83 Ft) (hátlapján a lakásszerelvények bérleményi leltárával).
