Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)
zetten jómódú családból származó Brandstetter Marianna hozományával igényesen, gazdagon rendezték be. Úgy tűnik, a berendezés jelentős részét sikerült is átmenteniük gödöllői villájukba, amelynek enteriőrjeiről mint igazi polgári nívójuk megtestesítőiről Városi Rózsa áhítattal beszélt Tomposnénak. Thököly úti lakásukba mindössze két tömegközlekedési járművön átmentett fotel, édesanyja festményei, egy festményóra (órakép), 177 s egy hatalmas lisztesláda került át a villából Tompos Mária tudomása szerint. A Kudla házaspár itt jeleníthette meg azt a környezetet, amely otthoni eredeti életszínvonalukat tükrözte, a szülőföldidéző „kirakatot" a Gödöllőn rendszeresen öszszegyűlő családtagok számára. 178 A külsőségek mögött azonban már nem volt meg az egykori anyagi biztonság az áttelepülés veszteségei miatt. Kudláné mindössze három évvel élte túl az átköltözést: a Gödöllő, Fürdő u. 4. (ma: 9.) számú, a kastély melletti városrészben lévő villát 1922. szeptember 25-én vetlek, 179 a tulajdonlap szerint az ő nevére. 180 (10. kép) Airol, hogy miért pont Gödöllőt választották letelepedésük színhelyéül, konkrét adataink nincsenek, de lehetséges magyarázat-változatokat olvashatunk G. Merva Mária egyik tanulmányában: fővároshoz közelsége, kiváló természeti adottságai, csendes, a világ kíváncsi szeme elől szegénységet, lelki bajt elrejtő jellege mind jól megfelelhettek Kudláéknak. 181 Kudla Ágoston valóban kihasználta Budapest közelségéi: mivel allBV- végállom ás és a vasútállomás nagyon közel esett házukhoz, gyakran bement a HEV-vei, egy Thököly úti sarki kávézóban elolvasta az újságokat, megebédelt, úgy utazott vissza Gödöllőre. 182 Az épületről mindössze annyi deríthető ki az ingatlan10. kép A gödöllői Branclstetter-Kudla-vi IIa homlokzata, 1940-eS évek. (Amatőr felvétel) 177 Főleg a 19. században népszerű lakásdísz, amelynél az időmérő szerkezetet egy festmény felülete mögött, az. órát a kép felső peremén, a keretbe építve helyezik el. A hagyatéknak ezt a darabját Városi Rózsa halála után az osztrák rokonság örökölte meg. 178 Gödöllőn már a rokonokon kívül másokkal nemigen tartottak kapcsolatot. 179 Az 1170 telekkönyvi betét alapján: 104/4 [5372 új] helyrajzi számú házhely beltelekben, 90. ö. é. sz. házzal 318 négyszögöl (A) Birtoklap B 1. sorszám). Gödöllői Körzeti Földhivatal Irattárának ingatlannyilvántartásából. 180 B) Tulajdonlap 13. sorszám: „Érk. 1922. október 9819 sz. Vételár 1950000 korona. Az 1922. szeptember 25én kelt adás-vevési szerződés alapján a tulajdonjog Kudla Agostonné szül. Brandstetter Marianna javára bekebeleztetett". Gödöllői Körzeti Földhivatal Irattárának ingatlannyilvántartásából. - A 14-18. sorszámokon a tulajdonátruházás adatai szerepelnek: 1927. április l-jén Kudla Ágoston, dr. Várossy (!) Béláné Kudla Erzsébet javára, 1937. szeptember 3-án dr. Városi Béláné szül. Kudla Erzsébet javára írták át a tulajdont hagyatékátadó végzés alapján, mígnem 1972. dec. 5-én a Magyar Állam tulajdonába került szerződés alapján (kezelője: Gödöllői Városi Tanács VB). Az. adatok megszerzéséért dr. G. Merva Máriának, a Gödöllői Városi Múzeum igazgatójának és munkatársának, Kerénvi-B;tkonyi Eszternek mondok hálás köszönetet. 181 G. MERVA M. 2004. 49. p. 1 82 Jenővári Éva szíves közlése.
