Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

VI. Könyv- és folyóiratszemle - Egy évfordulóról, két könyvről és sok emlékről. A szolnoki Damjanich János Múzeum kiadványai (Szathmáry István)

6. kép Az Isteni Gondviselés patika méregszekrénye, 19. század közepe A történeti gyűjtemény két kutatási pont köré szerveződött. Szolnok újkori története az egyik ihletője az itteni munkának, amelynek kezdete a szolnok-budapesti vasútvonal megnyitásának napjára, 1847. szeptember 1-jére, illetve a város megyeszékhellyé tételének évére, 1876-ra tehető. Ezen belül fókuszpont a szabadságharc meghatározó eseményének, az 1849-es szolnoki csatának a napja, ami máig alapja az itteni, Kossuth Lajos tiszteletét is háttérbe szorító Damjanich-kultusznak. A múlt másik nagy kutatási pontja a város hódoltság-kori története és az azt követő időszak. Ami ezek előtt történt, jórészt a múlt ködébe vész, hiába volt már Szent István királyunk idején várral bíró ispánsági székhely Szolnok, vagy ahogyan akkor nevezték: Zounuk. Az itteni történészi munka tárgya így főleg a legújabb kor története és vele az életmódkutatás lehetett. Ezen belül különült el az intézmény történészi gárdájának tevékenysége Jász-NagykunSzolnok Megye hódoltság utáni újratelepítésének, a Jászkun kerület 18-19. századi történetének, a megye hadtörténetének, a törökkor gazdasági, kulturális folyamatainak, a céhek, ipartestülelek történetének, Szolnok városiasodási történetének, illetve a palóckutatás vizsgálatára. Utóbbinak eredménye többek között a jászdózsai Kis család genealógiája címmel megjelent, a török időket követő újratelepítésig visszanyúló tanulmány. Sajátos profilja az osztálynak Szolnok városának mozi-, fényképész- és patikalörténeti kutatása. (6-8. kép) A történeti osztály munkájának azért is egyikgerince a helytörténeti kutatás, mivel a városban csak egy felsőoktatási intézmény tudott tartósan megtelepedni és így a múzeum hivatott a megye előtt álló helytörténeti, helyismeretei kutatások végzésére és összefogására. A néprajzi gyűjtemény annyiban sajátos arculatú, hogy a vidék viharos múltja miatt nem támaszkodhat több évszázados emlékanyagra, ugyanakkor páratlan fontosságú leletmentő munkát végeztek a 24-ik órában, amikor az erőszakosan felszámolt tanyavilág és kisgazdaságokra alapozott életmód utolsó emlékeit, gyakran szinte a sírból, a MEH-telepekről, és hasonló helyekről összeszedve mentették meg az enyészettől. Ehhez kapcsolódóan si került több olyan teljes tárgyegyültest megmenteniük, mint a Karcagról behozott kunsági bútorok vagy Csctc Balázs jászkiséri gyermekjáték gyűjteménye, melyet azóta újabb szerzeményekkel kiegészítve létrehozták az ország egyik legnagyobb gyermekjáték-gyűjteményét. Közben, párhuzamosan a Szolnok Megye Néprajzi Atlasza című alapmunka anyaggyűjtése során az adatokon kívül tárgyakat is gyűjtöttek a múzeum számára. 7. kép Kézzel írt és festett könyv a volt szolnoki ferences rendház könyvtárából