Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Balahó Zoltán - Gál Vilmos: Jakabffy Imre életútja a nemzetiségi térképektől a régészeti bibliográfiáig

6. kép Fürdőzés a Tetnesben. A kép bal szélén álló fiú Jakabffy Imre, 1932 (Reprodukció: Kardos Judit) A KSH-ban abszolút kulimunkát végeztem, szecskavágó gépeket, malacokat, meg diófákat striguláztunk. A teremben három-négy férfira huszonegy nő jutott, egyik csúnyább és öregebb volt mint a másik. Érdekes, hogy volt köztünk két-három zsidó „menedékes" is, akiket az intézmény rejtegetett - hiszen akkor már jött a második zsidótörvény -, senki nem tudta, hogy kicsodák-micsodák, nem ismertük őket. Persze nekünk azért megsúgták, hogy ne politizáljunk előttük. Volt persze köztünk nyilas is az alatt a 4-5 hónap alatt, amíg én ott dolgoztam, voltak egészen végletesen gondolkodó németbarát nyilasok is. 1938 végén lezajlott egy népszámlálás a visszacsatolt felvidéki területeken, majd 1939 júliusában - visszakerülését követően - Kárpátalján is. En magam kértem, hogy vehessek részt ez utóbbi népszámlálásban, annál is inkább, mert Máramaros megyében kb. 10-15 ezer román élt, így hasznát vehették román nyelvtudásomnak is. Kárpátaljai tartózkodásom majdnem három hétig tartolt, ahol mint a rahói járás két köijegyzőségében lezajló népszámlálás felügyelője jártam a vidéket. Az ott eltöltött pár hét tapasztalatai mély benyomást gyakoroltak rám, ráadásul e közszereplés megerősítette bennem a nemzetiségi problémák iránti fokozott érdeklődésemet. Az útról jelentést készítettem: „Másnap, hétfőn, kora reggel akb. 9 kiló nyomtatvánnyal felszálltam a szlatinai autóbuszra, hogy meglátogassam Középapsa községet. ...nagy melegben értem Középapsára, ahol segítőtársamat nagy bajban találtam, mert a községben írástudó ember alig akad. Telefonon Husztról kert számlálóbiztosokat. Pluszt küldött is, de olyanokat, akik nemcsak magyarul nem tudnak jól, de románul egy kukkot sem értettek, márpedig ez a község a zsidókat kivéve teljesen román. ...Ezek az. apsai románok talán még piszkosabbak, mint a ruszinok, de nagyon csavaros eszűek. Elterjedt a faluban a népszámlálás híre, mire kitalálták, hogy azért írjuk össze a földek térmértékét, mert kártérítés mellett a románokat át-