Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
I. Tanulmányok - Márfi Attila: I. világháborús hadifogoly színházak Habarovszkban
fordításában. 38 Egy hónapot kellett várni az újabb magyar produkcióra, mely, mint később kiderült a Magyar Enek- és Zeneegylet utolsó ilyen jellegű előadása volt. A június 21-én este megtartott színielőadáson Schnitzler: „Anatol" c. művéből a „Búcsúvacsora" és a „Kérdés a sorshoz" c. jeleneteket, valamint Saiten a „Túlsó parton" c. ciklusából „Az erkölcsi erő" e. egyfelvonásosát láthatták a hadifoglyok. 39 Igaz, volt még egy próbálkozás, de nem a fogoly lisztek, hanem a dincsikek, azaz a legénység soraiból, akik július elsején nem kis meglepetésre Molière egyik darabját a „Dandin Györgyöt" mutatták be. Ennek a produkciónak nem volt különösebb visszhangja, maga Arató is csak ennyit jegyzett be naplójába: „Sokat mulattunk a jámbor embereken, kik nem adják alább Molière-nél." 40 Két hét elteltével pedig az eddig húzódó válság és sok belső ellentét, amely a színjátszók munkáját is hátráltatta, tovább fokozódott azzal, hogy Aratóék 730-as tábora foglyainak egy részét a szomszédos 724-es barakkba költöztették. Nagyobb baj volt, hogy egy különítmény a szpaszkojei fogolytáborba kérte magát, s vinni akarták magukkal a Magyar Ének- és Zeneegylet vagyonának jó részét is. Ami azt is jelentette, hog}' az itt maradottak sokkal szegényebb hangszer-, kotta- és jelmeztárral rendelkeztek volna. Heves viták, állandó feszültségek, jellemezték ekkor a 730-as barakkot, mely zűrzavaros állapotokat az osztrák barakk parancsnoka, Patscheider is igyekezett szítani, bog}' táboruk kulturális élete így megelőzhesse az eddig nagyon elismert magyarokat. Arató hosszasan részletezi ezeket az állapotokat, s végül megjegyezte: „förtelmes, egyenesen förtelmes most a táborban az élet..." 41 Végül is pár nap elteltével egyesség született a „szakadár" szpaszkojeiekkel, akik pár kotta, némi készpénz és két hegedűért cserébe nem követeltek mást az. egyesülettől, amelynek megmaradt tagjai viszont az új táborba költözéssel és berendezkedéssel voltak elfoglalva. Az eddigi „családok", közösségek felbomlottak, s idő kellett ahhoz, hog}' ismét közösen tudjanak a táborlakók eg}' célért lelkesedni, együtt gondolkodni, s rendezvényeket tartam. Közel kéthónapos hallgatás után a magyar barakk iparos legénysége törte meg a csendet azzal, hogy augusztus 12-én a tábor, ún. Konger-féle házának nagy termében (később itt állandósulnak a magyar, a német és az osztrák előadások is) előadták a „Tatárjárás" c. operettet. A Kalmár Jenő betanításával és rendezésében előadott darabnak nagy sikere volt, melyről Arató a következőket jegyezte le: Az előadás a körülményekhez képest elég jó nagy sikerük van a tenyeres-talpas, basszus hangú ..hölgyeknek" - a díszletek igen csinosak, a zene kitűnő, öröm s élvezet hallgatni a pompás katonabandát. A németek tömegesen nézik végig az előadást, pompásan mulatnak, tetszik nekik a darab is, s az előadás is." 42 Ez a siker azonban egyelőre nem lendítette ki passzív állapotából a Magyar Enek- és Zeneegyletet. Eközben augusztus elején a német hadifogoly tiszteknek 12 tagú színházcgyesületük alakult, akik két vígjátékkal mutatkoztak be, Bernstein: „Blau" és Thoma: „Lottchens Geburstag" c. darabjaival. Az osztrák „sógoroknak" is alakult egy színtársulatuk, „csak a habarovszki Magyar Ének- és Zeneegyesület hallgat mélyen" jegyezte meg kesémen Arató Jenő. 43 Végül is erre is sor került augusztus 29-én, mégpedig Bosnyákovits főhadnagynak köszönhetően, aki az egyesületet ért veszteségeket is felsorolta, 44 majd kezdeményezte, hogy az egyesület változtasson nevet, a régi célok megtartásával. így jött létre a Magyar Műkedvelő Társaság, 38 Uo. 399. p. E darabban az alábbi katonatisztek szerepeltek: Strbik László, Kudlieska .Sándor, Stöger Ferenc, Rolfesz Bernát, Nagy Győző, Udvardy Tibor, König Ernőd, és Kemenczey János. 39 Uo. 427-428. pp. 40 Uo. 436. p. 41 Uo. 452-454. pp. 42 JPM Új- és Legújabb kori O. AJ. ib. Napló 1917. július 18-1918. április 17. 39-40. pp. 43 Uo. 35. p. 44 Uo. 60. p. A Nikolszkba és Spaszkojéba távozottak között sok szervező és színész is volt, mint Alföldi Károly, Kalix Béla, Rumpeltesz Mátyás, Zoltán Vilmos, Kudlieska Sándor, König Ernőd, Bolla József, Stéger Ferenc, Neményi Béla, Fritz Neumann, Szuszics Döme, és Digon Viktor.
