Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Deák Antal András: Egy fantomtérképész nyomában

Egy fantomtérképész nyomában Deák Antal András A Zágrábi Állami Levéltárban őriznek négy olyan anonym kéziratos, a karlócai békekötést követő határkijelölés során készült határtérképet, amelyekről a horvát szakirodalom úgy tudja, hogy azokat Pavao Ritter Vitezovic (Paulus Ritter) rajzolta. Legutóbb egy igényes kiadványban találkoztam ezzel a felfogással amelyben a tanulmány szerzője a négy állítólagos Ritter-féle térkép adatait is közli.

1 Annyira egyértelműen Rittemek tulajdonítja azokat, hogy rajzolójuk nevét még csak zárójelbe sem teszi annak jelzésére, hogy szignálatl

an térképekről van szó. Pedig jelen esetben minden oka meg lett volna arra, hogy Ritter szerzőségét fenntartással kezelje. Egyedüli támasza ugyanis hipotézisében egy Klaic nevű úr, aki 1914-ben kiadott Ritter-életrajzában - véleményem szerint teljesen megalapozatlanul - azt állítja, hogy a határtérképezésben Ritter Müller munkatársa volt.

2 A levéltári kutatásaim során talált dokumentumok mind azt mutatják, hogy Ritternek egészen más szerep jutott a határkijelölés során. A horvát rendek azért adták őt Marsigli mellé, hogy segítsen a horvát történelem labirintusában kiigazodni.

3 Ennek érdekében történelmi dokumentumokat juttatott el Marsiglihoz, valamint Horvátország területét ábrázoló térképeket. Erről néhány, Bolognában fennmaradt levelében szó is esik: kén például vissza a térképeket, melyeket kölcsönbe adott Marsiglinak4 Ritter szolgáltatta azokat a történelmi anyagokat is - horvát nemesi családok családfáit és címereit -, amelyeket Marsiglinak a Magyar Királyság (Monarchia Hungarica) c. kéziratkötetében találunk.

5 Szolgálataiért viszonzásul azt kérte MarsiglitóL hogy horvát nyelvkönyve kiadásához szerezzen Bécsben ezer tallért.

6 Továbbá a határkijelölés ideje alatt több Marsiglit dicsőítő verses levelet is írt, de egyikben sem esik szó arról, hogy bármiféle kartográfiai tevékenységet fejtett volna ki a határkijelölés ideje alatt. Sőt, az a tény, hogy olyan úr volt ő, aki szolgáival utazott, ennek egyenesen ellentmondani látszik: „Tőled elválván, és a várat elhagyván, Dresnik alatt/ Én, a Te áldott kegyeddel gazdag lovag/ Éhemet oltani a folyó partjára mentem,/ Es, ahol a víz 1 Kartografski izvori za povijest Triplex Confinium; Cartographie sources for the history of the Triplex Continium; Kartographische Quellen zur Geschichte des Triplex Confinium. (Hrvatski drzavni arhiv Zavod za hrvatsku povijest Odsejka za povijest Filozofskog fakulteta u Zagrebu). valószínűleg 1999-ben, a karlócai békekötés évfordulójára egy kiállítás katalógusaként adták ki. 2 Vjekoslav Klaic: Zivot i djela Pavla Rittera Vitezovic a (1652-1713); ü Zagrebu; Izdala Matica Hrvatska, 1914. 3 Tőle származik Horvátország földrajzi taglalása: Maritima, mediterranea, interamnensis sive Savia Croatia; Citerior Croatia; Ulterior Croatia 4 Biblioteca Uni versitari a Bologna (a továbbiakban: HUB) Mss di Marsigli Vol. 79. 42-43. pp. Zágráb, 1699. december 11. „Libellum hune (: uti alienum ae in patria Exctiae V impraessum adeoque facilius reperiendum :) una cum Mappis Geographicis, si iis non indigeat, mihi remission iri cupio, perlectum." 5 BUB Mss di Marsigli Vol. 28. 6 BUB Mss di Marsigli Vol. 79. 42-43. pp. Zágráb, 1699. december 11.