Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)
11. kép Városiék Thököly úti lakása: háltérben a háló, előtérben a nappali részlete, 1939 után. (Amatőr felvétel) lenben álló háromemeletes bérházat eredeti tervrajza alapján 191 (4. sz. melléklet) 1872-ben kezdték építeni az akkor még Csömöri út 192 4 3 46/1") helyrajzi számú üres telekre. A századvég hislorizáló-ekleklikus stílusában épült ház a belső kerületek többemeletes, díszes homlokzatú bérházainak egyike volt, s mint ilyen, tipikus. Városiék egy utcai frontra néző, 102m 2-es, két szoba hallos, - cselédszobás lakásba költöztek be, amelyhez pincerész és mosókony ha-használati jog is tartozott. A két, ablakaival az utcai frontra néző szoba közül Tompos Mária tudomása szerint - amit igazol a lakásról megmaradt korabeli enteriőrfotó is (11. kép) - beköltözésükkor a belső (~16 m 2 ) volt a hálószoba, a mellette lévő, hallból nyíló, 191 Fővárosi Önkormányzat Központi Műszaki Nyilvántartó és Mérnöki Iroda Tervtára, 4346/b helyrajzi szánni épület tervrajza. 1872. szept. 2. Építőmester: Tek[intetes] Schoman(n) Ferenc. A ház Drechsler Simon (Nefelejcs u. felől) és Joó Lajos bérháza között állt. Az 1893. július 23-i keltezésű módosított tervrajzot aug. 10-én hagyta jóvá az alpolgármester (lásd: végleges alaprajz). Az 1940-es átalakítási terven, melyen a Főv. Közmunkák Tanácsa Műszaki Osztálya pecsétje szerepel, s melyet a Budapest Főv. Tanácsa hagyott jóvá (ez a lakásunkat nem érinti), már Thököly út 10. szerepel, 32991 hrsz.-on. 192 1906-tól nevezik Thököly útnak. Budapest teljes utcanév-lexikona [2003] 499. p. Az 1917-es telektulajdonosi címtár adatai alapján a 20430 -öl területű ház tulajdonosa Olmossy Ödön és neje volt, akik a házban is laktak. Budapest Székesfőváros Ház és ... [1917.] 295. p. - Az 1965. évi lakónyilvántartó könyv szerint a ház tulajdonosa egykori lakásába (I. em. 10.) 1945 után az 1936-tól a házban lakó Agárdi család költözött: a tulajdonosok nyugatra távoztak. A lakók a visszaemlékezések szerint jólszituált emberek voltak döntően MÁV-alkalmazottak (hivatalnokok), postai dolgozók, és szabadfoglalkozású középosztálybeliek (orvos, ügyvéd stb). Két egykori, hozzánk került cégtábla tanúsága szerint a házban Ungár nevű méteráru-kereskedő és Reismann nevű úriszabó tartott fenn üzletet. A lakó-mobilitás alacsony volt, csak később cserélődtek gyorsabban. Városi Rózsa halálakor a ház legrégibb lakója volt. A családot a házban tisztelték, de kevéssé barátkoztak velük. Ugy tartották, .,nagyon fenn hordják az orrukat". Ne feledjük a sok mindenen keresztülment, messziről jött család esetében ez érthető is. Tomposné édesanyjáék (Sárkány család) 1981-ben kerüllek a házba, ismeretségük innen datálódik. Fokozatosan költöztek közel egymáshoz, már inkább az édesanyjáékhoz naponta látogató Sárkány Mária révén. Az adatokat Tomposné Sárkány Mária bocsátotta rendelkezésemre.
