Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
VI. Könyv- és folyóiratszemle - A Sina család Magyarországon (Kaján Imre)
A Sina család Magyarországon Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Szerk.: Kerényi B. Eszter Gödöllő, 2004. 75 p. Kaján Imre A Gödöllői Városi Múzeum 2003. április 26-án tartott konferenciát a gödöllői uradalmat rövid másfél évtizedig birtokló Sina család magyarországi működéséről. A kis 75 oldalas kötet a konferencia nyolc előadásának szerkesztett szövegét tartalmazza. Kevés olyan alkalmas család és helyzet van, amelyből annyira esszenciálisán lehetne megmutatni a 19. század nagy változásainak lényegi momentumait, mint a görög származású Sinák magyarországi tevékenységében. A volt Grassalkovich hercegi kastély és uradalom megvásárlását és annak mindössze tizenöt éven keresztüli birtoklását megelőzően ugyanis Sina György és fia, Sina Simon személyesen és bankházukon keresztül is a magyarországi gazdaságfejlesztés kulcsfigurái voltak. Ebben az időszakban indultak meg hazánkban azok a visszafordíthatatlan változások, amelyek egy új, polgári-kapitalista berendezkedésű Magyarország kialakulásához vezettek. A Sinák tündöklése és szomorú-sértett távozása Gödöllőről ennek a folyamatnak a jellegzetes állomásai, hiszen a társadalmigazdasági változásoknak számos híve mellett legalább annyi ellenzője is volt. Minden dicséret megilleti tehát a konferencia szervezőit és e kötet a gondozóit, hogy felismerve a kivételes lehetőséget - ilyen lenyomatot készítettek a polgári Magyarország alakulásának erről az időszakáról. A nyolc tanulmány mindegyike rövid és lényegre törő. Nagy az átívelt történeti idő is, több mint másfél évszázad. A konferencia szervezői és a kötet szerkesztője kihasználta a lehetőséget arra, hogy egy viszonylag szűk réteg - a „görög kereskedők" - sorsát felbukkanásuktól kezdve végigkövesse. Papp Izabella ennek a korszaknak az első, alapozó korszakával foglalkozik írásában. A balkáni kereskedők Habsburg monarchia-beli megtelepedésére és beilleszkedésére példa a nemességet szerző családok sora. A Sinák és rokonságuk is roppant vagyont gyűjtött, s már igen korán kezdtek belőle a befogadó ország hasznára adományokat adni. Nagy Mária a görög diaszpóra ikonfestészetét ismerteti az óhazából magukkal hozott műtárgyaktól a már a bizáncitól szinte teljesen elszakadó klasszicista Küchelmeister munkásságáig. A képek változása utal az itteni közösség asszimilációjára is. A vallását és származástudatát megtartó görögök ugyanis a 19. század második felére magyar ajkúvá váltak. Amélie Lanier osztrák történész már régóta foglalkozik a reformkori pénzügyek kutatásával. A Sina bankház ausztriai tevékenységét ismerteti itt, tömören és csak a szükséges összefüggések rögzítésével. A Sina család kiterjedt gazdasági tevékenysége teszi érthetővé, hogyan és miért fordulhatott Széchenyi István figyelme a család akkor feje, Sina Gvörgy felé. Deák Antal András Széchenyi István és Sina György közös magyarországi „ügyei" közül a kevéssé ismertet, a bankárnak a vízszabályozások finanszírozásában játszott szerepét tárgyalja. Sina György roppant óvatos és takarékos ember volt, minden fillére hitelbe adását nagyon alaposan előkészítette és bebiztosította. A Tisza szabályozásának megindítása az ő támogatása nélkül elképzelhetetlen volt, miként a Duna-Tisza-csatorna megépítése is. amely mögül óvatosan kihátrált, és amely - talán bizonyítva az ő előrelátását - azóta sem valósult meg.
