Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

VI. Könyv- és folyóiratszemle - A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 48-49. (Veres László)

tevékenység finanszírozásának lehetőségei az állami pályázatokon elnyerhető pénzösszegek által behatároltak. A nagyívű múzeumtörténeti feldolgozást A Janus Panononius Múzeum Evkönyve centenáriumi kötetében az egyes gyűjtemények bemutatása követi. A feldolgozás módszere lényegében azonos. A gyűjteménytörténeti ismertetéseket műkincsek szakszerű leírásai egészítik ki. A történész muzeológusok számára különösen fontos a gyűjtemények bemutatkozásaiból a történeti gyűjteményt előtérbe állító fejezet. Gál Éva „Az Új- és Legújabbkori Történed Osztály gyűjteményeiből" című tanulmányából kiderül, hogy a 20. század első felében tudatos történeti muzeológiai tevékenység nem folyt a Pécsi Városi Múzeumban. Ez az időszak a „mindentgyüjtés" korszaka volt. Az 1950-es évektől kerültek a múzeumba történeti muzeológiához értő szakemberek és nekik köszönhetően alakult ki a 28 kisebb egységbe sorolt, igen sokrétű gyűjtemény. Az osztályvezető-muzeológus megítélése szerint a különleges és érdekes műtárgyak között említhetők a fotógyűjtemény részét képező dagerrotípiák, chromo- és ferrotípiák, a rádiózás hőskorát idéző relikviák, Amtzmann Prosper fuvolája, zenélő automata (polyphon), térhatású képeket tartalmazó sztereoszkóp, vagy éppen a kártya-, numizmatikai-, képeslap-, zászló- és textil-, fegyver-, a pedagógiai játék-, plakát-, irat-, térkép-, kerámia-, üveg-, bútor-, illetve bányászat-, ipar- és kereskedelemtörténeti gyűjtemények bemutatásra érdemes ritkaságai. A tanulmány szerzője és munkatársai, Miilei Ilona, Pásztor Andrea, Radnóti Ilona „Válogatás az Új- és Legújabbkori Történeti Osztály gyűjteményeiből" címszó alatt 14 rendkívüli értékű műtárgyat is bemutatnak szakszerű műtárgymeghatározás és gyűjteményi ismertető kíséretében. A Janus Pannonius Múzeum centenáriumi évkönyve angol és magyar nyelvű, kéthasábosan szerkesztett. A technikai szerkesztés divatos módszerek érvényesülését tűzte célul a nyomdai kivitelezés során. Az egyes oldalak vízszintes és függőleges léniákkal tagoltak, s a vízszintes léniákban levő fejezet- és alfejezet címek is fokozzák a megfelelő tagolásra törekvő összhatást. A bőséges illusztrációs anyag egy-két kivételtől eltekintve mindig középre zártan jelenik meg. Feliratuk szövegközti, vagyis az illusztrációtól távol eső, sok esetben túlságosan is. Megítélésem szerint a már túlzottan is „moderneskedő" technikai szerkesztési mód zavaró összhatást eredményez a tartalmában rendkívül értékes és hasznos tanulmányokat felsorakoztató kötet olvasása közben.