Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

V. Kárpát-medencei körkép - Jarábik Gabriella: A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma

A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Jarábik Gabriella Ez az írás az első kísérlet arra, hogy intézményünk eddigi tevékenységéről, közreadjunk egy beszámolót, mely egyben mérlegvonás, de további célok megjelölésére is alkalmas. A múzeum létrehozása A szlovákiai magyarság történetét, népi kultúráját, hagyományait és értékeit képviselő, nem csak regionális szinten tevékenykedő, reprezentatív múzeumi intézmény létrehozására tett kísérletek jelentős múltra tekinthetnek vissza. A különböző elképzelések különösen az elmúlt évtizedben keltettek élénk visszhangot, nemcsak szakmai körökben, de a szélesebb közvélemény körében is. A megvalósítást tekintve alapvetően két lehetőség merült fel. Vagy valamelyik már működő regionális múzeum (vagy annak egy része) alakulna át a magyar kultúra múzeumává, vagy a kilencvenes évek folyamán létrehozott nemzetiségi múzeumok és dokumentációs központok - pl. a Zsidó Múzeum, a Kárpáti Németek Múzeuma, a horvát és a cseh dokumentációs központ - mintájára teljesen új szakintézmény teremtődne. A szlovákiai kulturális kormányzat utóbb ezt az utat találta járhatónak. Első lépésként, 2001. július l-jén megalakult a Magyar Kultúra Dokumentációs Központja, a Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma önálló osztályaként. Ezzel újabb láncszemmel bővült a szlovákiai nemzetiségi intézmények - s egyben a magyar kulturális színterek - hálózata. A Magyar Kultúra Dokumentációs Központja egy évnyi tevékenység után új alapítólevelet kapott, 2002 júliusától a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumaként, a Szlovák Nemzeti Múzeum önálló egységeként működik. Legfőbb feladata a szlovákiai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának kutatása, amellyel párhuzamosan gyűjtőmunkát, tudományos kutatómunkát, dokumentációs és módszertani tevékenységet folytat. Az intézmény központja Pozsonyban, a Bramer - kúriában található, s a múzeum munkahelyei, valamint kiállító helyiségei is helyet kaptak itt. 2003 januárjától a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumához tartozik az alsósztregovai Madách-kastély, valamint a szklabonyai Mikszáth-emlékház. Brümer-kúria, Pozsony A 16. század második felében kialakult kúria négy szárnya központi udvart fog közre. Az épület egységes, reneszánsz alaprajza néhány régebbi, későgótikus ház átalakításával jött létre, ezt egyebek közt az asszimetrikusan elhelyezkedő bejárat is bizonyítja, amely eredetileg az egyik gótikus házhoz tartozott. Az épület a pozsonyi vár egyik tisztjének, Brämernek a nevét viseli, aki 1600 körül kétemeletes reneszánsz kúriává alakíttatta át az objektumot. Bél Mátyás „Notitiae...„című könyvében egy „chronostikont" említ, amely a homlokzaton volt látható: „VirtVtVIs CoMes InVIDIa,,, s ez alapján úgy vélte, a kúria 1620-ben épült. A reneszánsz átalakítások során jött létre a teljes nyugati szárny, a lépcső, egységesült a homlokzat, s ekkor épült fel a főhomlokzat jellegét meghatározó, félkör alakú két saroktorony is. A 18. század első harmadában, a korabarokk átépítések során alakult ki az északi, udvari szárny. A későbbi átépítések alapvetően nem változtattak a kúria jellegén. A ház többször is gazdát cserélt, tulajdonosai pozsonyi polgárok voltak. A Bramer-kúria a pozsonyi Váraljából máig megőrzött aprócska szigetnek része, melynek központi eleme a barokk stílusú Szentháromság-templom.