Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

V. Kárpát-medencei körkép - Mihály Melinda: A „kincses város". Kolozsvár a 16-17. században

Belvárosi Unitárius Egyházközség tulajdonában található még egy azonos kiképzésű pohár, ami azzal magyarázható, hogy a 16. században a kolozsvári unitáriusoknak két - szász és magyar - gyülekezetük volt. A kétnyelvű gyülekezet megléte szükségessé tette a szertartásoknál használt klenódiumok kettőzését. Az unitárius egyház tárlójában egy olyan 17. századi tárgycsoport - egy aranyozott ezüstkehely, egy patena és két hímzett úrasztali terítő - is helyet kapott, mely Tölcséres Péter kolozsvári lakos, majd özvegye adományaként került az unitárius egyház tulajdonába. A korszak gyakori hitvitáinak világát idézte három 16. századi unitárius vitairat, a gyulafehérvári Hoffhalter nyomdában 1568-ban nyomtatott, Raphael Hoffhalter Szentháromság-gúnyoló metszeteivel díszített De falsa et vera unius Dei valamint a kolozsvári Heltai-nyomda két jelentős nyomtatványa, a Dávid Ferenc és Giorgio Blandrata 1569-os Refittatio seripti ... című és Dávid Ferenc Responsio pastorum ... című, 1570-ben nyomtatott munkája. E témánál külön figyelmet érdemel a 17. század első évtizedeiben Kolozsvárra menekült és itt letelepedett lengyel unitárius közösség jegyzőkönyve. A várostól délre fekvő Feleki tetőn letelepített, a városnak adózó, ortodox vallású román jobbágyok közösségét kiállításunkban egy 17. századi, fára festett Maria-ikon képviselte. Gazdasági élet A kolozsvári gazdasági életet bemutató tárlókban a több mint hatvan céh közül a város legfontosabb tisztségeit betöltő, jómódú ötvösök, szabók, asztalosok, kőfaragók, lakatosok és kannagyártók képviseltették magukat. A hazai ötvösség virágzása, a kolozsvári ötvöstár3. kép Pogánypénzekkel és zománcozott medaiIlonokkal ékesített 17. századi verejtékes pohár. Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum. (Fotó: Mihály Melinda) 4. kép Metszetlap a kolozsvári ötvös céh mintakönyvéből. Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum. (Fotó: Sergiu Odenie)