Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

IV. Kiállítások - H. Bathó Edit: A „Lehel kürt és kultusza" c. kiállítás ismertetése

A jászkürt, mint ivó kürt A jászok jeles alkalmakkor a Jászkürtböl itatták meg kedves vendégeiket. A bort a kürt öblébe szorított ezüstözött arany pohárba öntötték és úgy köszöntötték egymást. A jászok ezen régi szokásáról számolt be Gvadányi József peleskei nótáriusa is. Közismert verséből tudjuk, hogy amikor 1788-ban Jászberénybe érkezett, s egy régi iskolatársa, aki egyben a város sáfára volt, a városházánál vendégül látta, s ekkor áldomást ittak a kürtből. Számos jeles személy ivott már belőle: István nádor (1847), Ferenc József császár és Erzsébet császárné (1857), Horthy Miklós (1919) stb. A tabló közli Gvadányi József versének Jászberényre vonatkozó részeit, majd a szokás felelevenítését mutatja be, amint az újkor jászkapitányai isznak a kürtből. A Jászkürt, mint szimbólum A Jászkürt, mint a Jászság és a jászok összetartozásának legfőbb jelképe a pecséteken, címereken, zászlókon kívül sok egyéb más helyre is felkerült. így gyakorta láthatjuk ábrázolását míves céhleveleken, faragott céhbehívó táblákon, díszes meghívókon és számos használati tárgyon is (kupa, hamutartó, váza stb.). Már a múltban is jó néhány vendéglő és fogadó viselte a kürt nevét. Általános szimbólummá válásában nagy szerepet játszott a Jászkunság 1702-ben történt eladása, az azt követő próbálkozások a szabadság visszanyerésére, s végül az 1745-ös redemptio, amely még szorosabb egységbe forrasztotta a Jászkun Hármas kerületet, de különösképpen a jászokat. Ennél a résznél megszemlélhetjük a kürt legrégebbi, a jászberényi református egyház 1642-es pecsétjén található ábrázolását, majd a jász települések kürtös címereit és pecsétjeit, továbbá a közintézmények és magánházak homlokzatán megtalálható kürt díszeket. Külön érdekesség e résznél a jászberényi szűcs céh míves oklevele, a csizmadia céh ládája, valamint a szabók és szűcsök faragott céhbehívó táblái. A Jászkürt, mint hangszer A kürt hangszerként való említése már a történeti munkákban is előfordul. Sokáig tartotta magát az a hiedelem, hogy Lehel vezér volt az, aki utoljára megfújta, s nincsen emberfia, aki 3. kép Préda László kürtművész megszólaltatja a Lehel kürtöt. (Fotó: H. Bathó Edit)