Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

IV. Kiállítások - H. Bathó Edit: A „Lehel kürt és kultusza" c. kiállítás ismertetése

ostrom alá vegyék a környék legjelentősebb városát, a gazdag zsákmányt ígérő Augsburgot. A sorsdöntő csatára augusztus 10-én került sor a város mellett elterülő Lech mezején. A korábbi győzelmek után cz alkalommal a német seregek súlyos vereséget mértek a magyar csapatokra. Három vezérüket, Lehelt, Bulcsút és Súrt elfogták és Ottó császár elé vitték, aki halálra ítélte őket. A Lehel kürt mondája Kálti Márk 14. századi Képes krónikája a következőképpen írja le a gyászos kimenetelű 955-ös augsburgi csatát: „...elfogták ezen a helyen Léit és Bulcsút, a jeles kapitányokat, s a császár színe elé vezették őket. Megkérdezte a császár, miért olyan kegyetlenek a keresztényekhez. Felelték: Mi a magasságbéli Isten bosszúja vagyunk, ő küldött minket rátok ostorul: ha abbahagyjuk üldözésetek, akkor elfogtok és megöltök bennünket. Mondotta a császár: Válasszatok magatoknak olyan halált, amilyent akartok! Szólott erre Léi: - Adjátok ide kürtömet! Hadd fújjam meg előbb, aztán felelek. Odaadták a kürtjét, s amikor nekikészült a kürtfúvásnak, a császár közelébe lépett, s oly erővel vágta homlokon a császárt, hogy - mondják- a kürt eltörött, a császár pedig belehalt ebbe az egyetlen ütésbe: mondotta neki Léi: - Előttem jársz, és szolgám leszel a másvilágon! Azt hiszik ugyanis a szittyák, hogy akiket életükben megölnek , a másvilágon nekik szolgálnak. Nyomban lefogták és Rcgensburgban bitófára akasztották őket." A monda szerint Lehel kürtje az ütéstől kicsorbult, olyan formán, mint ahogyan azt a berényi kürtön is látni lehet. A kalandozó magyarok cselekedeteit és a gyászos kimenetelű augsburgi csata eseményeit a Képes Krónika illusztrációin, rekonstruált rajzokon, régi metszeteken keresztül mutatták be. A történelmi személyek (Ottó császár, Ulrich püspök, Lehel, Bulcsú, Taksony vezérek stb.) arcképes ábrázolása különösen közkedvelt a látogatók, főként a diákok körében. II. JÁSZKÜRT Lehel kürt - Jászkürt Lehel méltóságjelvényeként szolgáló legendás kürtje a vezér halála után valószínűleg idegen kézre került. Évszázadokon át több kürtöt is összefüggésbe hoztak vele. A magyar hagyományban Lehel kürtjévé a jászok féltve őrzött ereklyéje, a Jászkürt vált, amelyet a 17. századtól tisztelnek e néven. Az irodalomban elsőként Bombardus azonosította a Jászkürtöt Lehel vezér kürtjével, 1718-ban kiadott Tophographiájában. A Jászkürt Lehel kürtként való népszerűsítésében pedig jelentős szerepet játszott Molnár Ferenc kiskun kapitány 1788-ban, Bécsben megjelent „Jász-Berény-Várossában lévő Lehel kürthének, vagy Jász-Kürthnek esmérete" cí/. kép Részlet a kiállításból (Fotó: H. Batbó Edit) mű munkája.