Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - B. Horváth Csilla-Huszár Zoltán: A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada

A múzeum kiállítási programjai közül néhány különösen sikeres volt az 1990-es években; folytatódott - évenként váltva - a Pécsi Kerámia, ill. Kisplasztikái Biennale. Több múzeum összefogásának eredményeként elkészült „A bronzkor kincsei Magyarországon" c. kiállítás és katalógus (1995). 1997-ben megjelent a „Marcus Aurelius" katalógus, amely a világhírű baranyai leletet mutatja be. Az utóbbi évtized legjelentősebb, a baranyai múzeumoknak ajándékozott kollekciót mulatott be az „Uralkodók, szentek, amatőrök. XVI11. századi portré-miniatűrök a Habsburg-Lotharingiai Házból" (1999) c. kiállítás, ill. magyarnémet nyelvű katalógus. A BMMI Múzeum Galériájában és Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett Zsolnay Miklós keleti kerámiagyüjteményét bemutató, az „Egy ismeretlen orientalista" (1999), ill. ugyanezen anyag isztambuli bemutatója, a „Művészei határok felett" (2000) c. kiállítás és a magyar-angol-török nyelvű katalógusok jó szakmai visszhangot és igazi közönségsikert eredményeztek. A Magyar Millennium évében jelentős, pozitív visszhangot váltott ki a „Kereszténység és államiság Baranyában. Pécsvárad 2000-2001" c. három kiállításból álló szakmai bemutató, ill. a hozzákapcsolódó magyarnémet-angol nyelvű katalógus. A 6 országra kiterjedő Vasarely kiállítás (2000-2001), ill. magyar-német-angol nyelvű katalógus nagy média- és közönségérdeklődést váltott ki. Kitartó szakmai munkával, eredményes pályázatok révén lassan teljesül az a szakmai elvárás, hogy az állandó kiállításokhoz korszerű, magyar és idegennyelvű (angol, német) katalógusokat lehet az érdeklődő látogatóknak ajánlani. E program részeként jelent meg a Zsolnay kerámia (1999), a Baranya népművészete (1999), a Vasarely (2000), a Modern Magyar Képtár I. (2001), II. (2003) c. katalógus. Az intézmény tudományos tevékenységének összmúzeumi reprezentáló)a, a Janus Pannonius Múzeum Evkönyve, amely sorozat több kötete - forráshiány miatt - az elmúlt évtizedben késve, összevontan jelent meg. A múzeumi tevékenység közművelődési hasznosításának részeként a 17 pécsi kiállításhoz „Ausstellungen / Exhibitions" c. leporellót adott ki a múzeum 1999-ben. Ennek bővített változata a „Pécs és Baranya múzeumai, kiállításai" (2001) c. magyar, német, angol nyelvű kiadvány, amely a pécsieken kívül a múzeum 32 baranyai állandó kiállítását is bemutatja. Az iskolás korosztály számára ,, Régészeti kincsek Baranyában" (2001) címmel kiállítás-vezető és foglalkoztató füzet látott napvilágot. A közművelődési tevékenység kézzelfogható eredménye, hogy az 1990-es évek csökkenő látogatószáma megállt és 1999-2000-ben már jelentős növekedést ért el. A pécsi kiállítóhelyeket több mint 300 ezer, a baranyaiakat közel 200 ezer látogató tekintette meg évente. Az Önkormányzat és a Múzeum a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) pályázati felhívására a „Múzeumpártoló Önkormányzat 2000" c. pályázaton II. helyezést ért el. A díjjal járó 1,4 millió Ft-ot műtárgyvédelemre és a műtárgynyilvántartás korszerűsítésre fordíthatta a múzeum. A megyei múzeum szakmai érdekeltséggel rendelkezik két jelentős pécsi kulturális örökségi programban; a Pécsi Dóm Múzeum és a Középkori Egyetem kutatási, műtárgyvédelmi, bemutatási szakmai munkálataival kapcsolatban. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága szervezetébe tartozó gyűjtemények műtárgyállománya muzeológiai szakmai csoportok szerint az ezredfordulón a következő volt (2001. márciusi állapot): I. természettudomány: 5.200 egyedi leltározott tárgy, 277.480 szekrénykataszteri tétel II. régészet: 331.741 egyedi leltározott tárgy, 36.500 egyedi leltározatlan tárgy (gyarapodási naplóban nyilvántartva!) III. néprajz: 34.119 egyedi leltározott tárgy, továbbá a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban lévő tárgyi anyag: 13.379 egyedi leltározott néprajzi tárgy, valamint 4.411 egyedi leltározott történeti tárgy