Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - B. Horváth Csilla-Huszár Zoltán: A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada

A 20. század utolsó évtizedében a gyorsan változó világ a múzeumokat sem hagyta érin­tetlenül. Új kihívásokkal kellett a két évszázados magyar múzeumügynek és az egy évszázados pécsi-baranyai múzeumoknak is szembenézni. A szakmai cél viszont, az elődök­höz hasonlóan változatlan volt: az elmúlt korok forrásainak, tárgyi világának begyűjtése, megőrzése, tudományos feldolgozása és a társadalom széles rétegei számára történő hoz­záférés megteremtése kiállítás és katalógus, múzeumi vezető, akár multimédiás adathordozó, formájában. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága a rendszerváltást követően az. érvényes törvények - 1990. évi LXV. Tc. és az 1997. évi CXL. Tc. 2001. évi LXIV. Tc. alapján a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének (a továbbiakban Önkormányzat) 141/1998. (VI. 29.) határozatával jóváhagyott Alapító Okirata szerint végzi munkáját. A BMMI feladata, hogy Baranya megye közigazgatási határain belül az öt szakmai osztályhoz tartozó terület - Természettudományi, Régészeti, Képző- és Iparművészeti. Néprajzi, Új- és Legújabbkori Történeti osztály és a magyarországi déli szlávok (horvátok, szerbek, szlovének) tárgyi és szellemi kultúrájának intézménye, a Kanizsai Dorottya Múzeum (Mo­hács) keretében végezze tevékenységét. A múzeum a hozzá tartozó gyűjtemények nagyságrendje és kiállításainak száma alapján Magyarország legnagyobb múzeumi szervezetei közé tartozik. A közel 800 ezres darab­számú gyűjteményegyüttes hazai és sok vonatkozásban nemzetközi viszonylatban is meghatározó szerepet játszik. A vizsgált időszakban a múzeum tevékenységét alapvetően a fenntartó Önkormányzat költségvetési támogatása tette lehetővé, kiegészítve a múzeum saját bevételeivel, valamint a különböző pályázati lehetőségek, támogatások és a hatósági feladatellátás kötelezettségéből adódó anyagi forrásokkal. Az utóbbiak aránya fokozatosan növekszik az intézmény költ­ségvetésében. Az elmúlt évtized során a múzeumok helyzete, így a pécsi-baranyai múzeumoké is jelen­tősen megváltozott, ami nem független a rendszerváltozás utáni magyarországi jogi (tulaj­donosi és finanszírozási) helyzettől. E tekintetben a periódus elején megalkotott önkor­mányzati törvény meghatározóbb volt, mint az évtized utolsó harmadában keletkezett, múzeumokra vonatkozó jogi szabályozás. Az új fenntartói viszonyok a műtárgypiac önállósulását kísérő árrobbanással együtt rendkívül nehéz helyzetbe hozták a múzeumokat, különösen azok művészeti gyűjteményeit. A múzeum működési adatait vizsgálva nemcsak az látszik, hogy az extenzív fejlődési szakasz lezárult, hanem az is, hogy az. informatikai fej­lesztések ellenére (2001-ben 43 számítógépe, internet csatlakozási lehetősége volt az in­tézménynek), az intenzív munkavégzésnek nincsenek meg az optimális feltételei, a muzeológiai ágazatnak a recesszióval kellett / kell küzdeni. A múzeumi szervezet történetében először a 2000. évben az Önkormányzat 96/2000. (VI. 27.) Kgy. határozata értelmében 17,5 státuszt érintő létszámleépítést kellett végrehaj­tani. A határozatnak megfelelően 15 főt a szakmai tevékenységet végzők 2,5 státuszt a gazdasági-műszaki munkakörben foglalkoztatottak közül kellett elbocsátani. Mindez ér­zékenyen érintette az intézmény egészét, hiszen a feladatokat a csökkentett létszámmal is el kellett végezni, s jól érezhető működési és emberi nehézségeket is eredményeztek a múzeum munkájában. A fenntartó által jóváhagyott múzeumi létszám főmunkaidőben 1 19 fő. A múzeum szakembergárdája jónak mondható, hiszen közülük többen évek óta különböző fel­sőoktatási intézmények oktatóiként is tevékenykednek (JPTE, ill. PTE, Iparművészeti Főis­kola, Rk. Hittudományi Főiskola Pécs). Az intézménynek évek óta jó szakmai munkakapcsolatai vannak a magyarországi közgyűjteményekkel, számos hazai és külföldi partnerintézménnyel. A múzeum vezetése által az 1990-es évek végétől képviselt „nyitott múzeum" koncepciójának megfelelően a vizsgált időszakban az alábbi intézményekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom