Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - B. Horváth Csilla-Huszár Zoltán: A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada
gazgatóság rendszerén kívül „egyetlen működési engedéllyel bíró, hivatalosan elismert helyi gyűjtemény sincsen." 12 1966- ban 13 több állandó kiállítás is nyílt Baranyában, amelyek közül kiemelkedik „A szigeti vár és Zrínyi Miklós" c. bemutató. 1966-ban volt az ismert műgyűjtő, Dr. Tompa Kálmán képzőművészeti gyűjteményének első bemutatója, amely kollekció máig meghatározó a múzeum képzőművészeti gyűjteményében. 1967- ben 14 , a Múzeumi Hónap keretében indult útjára az a pécsi biennale sorozat (kisplasztikái, ill. kerámia), - I. Kisplasztikái Biennale - amely jelentős művészeti és egyben közéleti eseménynek is számított, ill. számít ma is. A Zsolnay centenárium jegyében felújították a kerámia kiállítást. Az évfordulóhoz tudományos tanácskozás is kapcsolódott. 1969. júliusában. 15 1969-ben Sarkadiné Hárs Éva művészettörténész vette át a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága vezetését. (1983-ig irányította az intézményt.) A szakmai munkavégzés bővülését jelentette, hogy 1 fő múzeumi népművelő és 2 fő képzőművészeti restaurátor kinevezésére is sor került. A gyűjtemény gyarapodás területén 16 kiemelkedőek a kozármislenyi római kocsilelet, valamint a Mohács, Bczcdek és Kővágószőlős területéről származó pénzleletek; az utóbbiak száma 46.384 db! Az időszaki kiállítások közül feltétlen említést érdemel a Pécsen először rendezett Victor Vasarely művei, valamint az „Amerigo Tot szobrai" c. kiállítás. A bemutatóknak köszönhetően később jelentős gyűjtemény került mindkét alkotótól a múzeum tulajdonába. Az 1970-es munkajelentésben szerepel először az a fontos megállapítás, hogy „A gyűjtőmunkában ... a fő szempont volt a tudományos és muzeológiai értékű gyarapítás, a számszerű növekedést nem szorgalmaztuk." 17 Az anyag összeállítója kritikusan ír a szakmai munka nehézségeiről: „A múzeumi belső munka egyenletes ütemben haladt és a napra kész állapot elérésére és megtartására törekszik minden szakterület. Elmaradás a várásatások restaurálásában és leltározásában van, amelynek megoldására a múzeum keretein belül nincs kapacitás." 18 1970-ben szakmai konferenciát is szervezett az intézmény „Múzeumunk gyűjtési és közművelődési feladatai" címmel. Az 1970-es években a múzeum költségvetési helyzete jelentősen változott, ami pozitív kihatással volt a szakmai munkára is. 1972-73-ban jelentős gyűjteménygyarapodás, raktárrendezés történt szinte minden szakterületen és a kiállításokhoz kapcsolódó katalógusok is nagy számban jelentek meg (1972-ben 7 katalógus!). 1972-ben a pécsi múzeum névadója, Janus Pannonius halálának 500 évfordulójára három kiállítás is készült. Múzeum és népművelés címmel országos konferenciának volt házigazdája a baranyai múzeumi szervezet. 1973-ban a hazai múzeumtörténetben is kiemelkedő eseménynek számított, hogy megnyílt Pécsen Csontváry Kosztka Tivadar állandó kiállítása. A megnyitó hónapjában 20 ezren tekintették meg a Csontváry Múzeumot! 1974-ben a nehéz múzeumi raktárhelyzeten némileg sikerült enyhíteni. Ebben az évben került a régészeti gyűjteménybe a Dunaszekcsőn talált Marcus Aurelius római császár bronzból készült mellszobra, amelyet a nemzetközi szakirodalom is a műtárgyak élvonalábanjegyez. Jelentős adományokkal gyarapodott az intézmény. Victor Vasarely 120, Martyn Ferenc 123 müvét ajándékozta a múzeumnak. Itt találkozunk először azzal a szakmai 12 JPMÉ 1964, 378. p. 13 JPMÉ 1966,305-307. pp. 14 JPMÉ 1967. 250-252. pp. 15 JPMÉ 1969, 363 -365. pp. 16 A gyűjteményekről részletesen az egyes múzeumi szakterületek összefoglalójában van szó. JPMÉ 48-49. 2003-2004. 94-225. pp. 17 JPMÉ 1970. 371. p. 18 Uo.
