Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - B. Horváth Csilla-Huszár Zoltán: A pécsi-baranyai múzeumok egy évszázada
E szakmai-finanszírozási normatíva a meglévő gyűjtemény darabszámának, a gyűjtőterület nagyságának, a bemutatandó kiállítások számának, kvalitásának függvényében és még sok egyéb tényezőnek a figyelembevételével kellene, hogy alakuljon. Fontos lenne a múzeumlátogató közönség, szélesebb értelemben a társadalmi elvárások felmérése is, hiszen a múzeum nem öncélú intézmény. Ennek vizsgálatát, nemzetközi tapasztalatokat is szem előtt tartva, a hazai muzeológus és szociológus szakemberek központi iniciatívák alapján, egységes szempontok szerint kellene, hogy elvégezzék. 5 A Pécsi Városi Múzeum története megalakulásától az első világháború végéig Az első híradást a pécsi múzeum megalakításának szándékáról 1871-ből ismerjük. Farkas István ügyvéd, 48-as honvédtiszt végrendeletében 1.000 Ft-ot adományozott a városnak „Pécsett fölállítandó múzeum és könyvtár részére". Horváth Antal ügyvéd már az 1860-as évek végétől régészeti leleteket gyűjtött a város és a megye területén. A lelőhely leírásával együtt ezeket rendszeresen elküldte a MNM-nak. Kapcsolatban állt Rómer Flórissal, aki szakembernek tekintette Horváthot. Az 1890-es évektől unokatestvére, Juhász László ügyvéd is csatlakozott a gyűjtőmunkához. A régészeti leletek mellett más „régiségek" is a gyűjteményükbe kerültek. Az 1891-ben alakult Mecsek Egyesület az első hivatalos szervezet, amely programjába vette, hogy a létesítendő múzeum számára fényképeket, újságokat, képes levelezőlapokat és régészeti tárgyakat gyűjtsenek. Az egyesület támogatta Juhász Lászlót a Jakab-hegyi ásatások megindításában is. 1897- ben Németh Béla helytörténetíró, ügyvéd elnökletével Múzeumi Bizottság alakult. Feladatuk az első múzeumi alapszabály megfogalmazása volt. A bizottság tagjai értékelték a felajánlott műtárgyakat. Megkezdték egy könyvtár létesítését, megszervezték a sajtótermékek gyűjtéséi. 1898- ban Juhász László régészeti gyűjteményéből kiállítást rendezett „Baranya vármegye az őskortól a honfoglalásig" címmel. Ez a Pécsett megrendezett bányászati és kohászati kongresszus ideje alatt volt. Az ide látogató országos múzeumi és könyvtári felügvelők annak a véleményüknek adtak hangot, hogy „ezt a kiállítást többé leszerelni nem lehet". 1899. április 25-én a város közgyűlése határozatot hozott arról, hogy Pécsen városi múzeumot és könyvtárt létesítenek. 1900-ban Juhász régészeti gyűjteményét 10 évre letétbe helyezte a városnál azzal a feltétellel, hogy a város köteles ez idő alatt a gyűjtemény tulajdonjogát megszerezni. A Juhász-féle régészeti gyűjtemény és az addig összegyűlt egyéb múzeumi tárgyak raktározását 1900-1901-ben a Kardos Kálmán u. 7-ben (ma Janus Pannonius u.), Schapringer Joachim házának földszinti 9 termében oldották meg. Majd a város egy egyemeletes házat bérelt a gyűjtemény számára, a Rákóczi u. 11. sz. épületet. 1902-ben Wosinszky Mór közbenjárásával a vallás- és közoktatásügyi minisztérium megvette a város számára a Juhász-féle gyűjteményt. Ezt követően Wosinszky Mór és Marosi Arnold pécsi főgimnáziumi tanár kapott megbízást az első állandó kiállítás létrehozására. A szervezkedés hírére számos adományt kaptak a város polgáraitól pl. a Zsolnay család a gyáralapító Vilmos életművének bemutatására egy szobányi anyagot ajánlott fel. A Pécsi Dalárda dokumentumai, serlegei, kitömött madarak, fegyverek, Kossuth bankók és egyéb régi pénzek, plakátok kerültek rövidesen a múzeum tulajdonába. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségétől kaptak egy csigagyüjteményt, valamint egy 18-19. századi kő- és réznyomat gyűjteményt. A Mecsek Egyesület is átadta az 5 HUSZÁR Z. 2001. 121-127. pp., CSERI L. 2002. 2-3. pp., NÁDASI J. 2002. 4-8. pp.
