Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bene János: A nyíregyházi Jósa András Múzeum I. világháborús emlékanyaga

debreceni gyűjtő anyaga is a tárlókba került, s így egyes típusokból, például a szükségmozsarak, ügyességi- és parolijelvények - teljes sorokat mutathattunk meg a látogatóknak. A gyűjteményekben őrzött, a kiállításokon látható tárgyak és dokumentumok szervesen egészítik ki a történetkutatás eredményeit, azokat sok tekintetben láthatóvá - egy-egy dioráma segítségével akár „életszerűvé" is teszik, tájékoztatnak a frontokon, a hátországban uralkodó hangulatról, a bekövetkezett változásokról. Az alábbiakban - természetesen a teljesség igénye nélkül - a Jósa András Múzeum 1. világháborús emlékanyagából villantunk fel néhányat. 1914. július 28-án, a szarajevói merénylet után egy hónappal az osztrákmagyar kormány hadat üzent Szerbiának, s elrendelte a részleges mozgósítást, melyet az orosz hadsereg mozgósítása után az általános mozgósítás követett. A Monarchia hadseregének békelétszáma az I. világháború kitörése előtt 450 ezer főt tett ki. A hadsereget 16 hadtestbe szervezték, melyekhez. 52 gyalog- és 1 1 lovashadosztály tartozott. A gyaloghadosztályokból 19 magyarországi kiegészítésű volt, 10 közös és 9 honvéd hadosztály. A lovashadosztályok közül 2 honvéd és 4 közös szintén Magyarországról vonultatta be kiegészítését.

1 A mozgósítással a hadi létszám másfél millióra nőtt, s a mozgósítás további kétmillió emberre terjedt ki. Ebből szervezték meg a tartalékot, így Ausztria-Magyarország három és félmilliós haderővel rendelkezett, melynek közel fele alkalmas volt első vonalbeli bevetésre.

2 Az ötéves háború egyik legnagyobb példányszámú „terméke" a katonai sapkajelvény. Az elkészített példányok mennyiségét meg sem lehel becsülni, de még a típusok számával is igen óvatosan kell bánnunk. E korszaknak mindenképpen különleges színfoltja e tárgytípus. Történeti értékét nagyban növeli az a tény, hogy általa árnyaltabb képet kaphatunk a „nagy háborúról", újabb és újabb adatokat tudhatunk meg egy-egy alakulat történetéről, harcairól, parancsnokairól. Leolvasható a jelvényről viselőjének fegyverneme, csapatteste, alakulatának esetleges történeti hagyományai, sőt sokszor még az is, hogy az illető csapattest honnan származott, honnan vonultatta be újoncait. A császári és királyi miskolci 65. gyalogezred egyik jelvényén például Szabolcs, Zemplén és Bereg vármegyék címere szerepel, jelezve, hogy katonáit onnan sorozták. Ugyanezen a jelvényen olvasható a „Ludwig baka" kifejezés is, arra utalva, hogy ezen gyalogezred ezredtulajdonosa Lajos Viktor Habsburg főherceg volt.3 Jelvények örökítették meg az egyes frontszakaszok, a nagy csaták emlékét is. Az I. világháborús kiállításunkban a ma már elfogadott felosztás szerint külön kis tablókon külön tüntettük fel a propaganda jelvényeket, az egyes haderőnemek (szárazföldi haderő és a haditengerészet), fegyvernemek (azokon belül a gyalogság, lovasság, tüzérség, valamint a műszaki csapat), a különleges alakulatok (kerékpárosok, légijárművesek, híradók, a roham1 Magyarország hadtörténete 1985. 43. p.. illetve: GALÁNTAI J. 2001. 125-126. pp. 2 GALÁNTAI .!. 1980. 170. p. 3 Jósa András Múzeum (a továbbiakban: JAM.) Helytörténeti gyűjtemény (a továbbiakban: Ht.): 71.6.1. 2. kép Propagálnia jelvények (Jósa András Múzeum : ,,Az 1. világháború emlékei" c. kiállítás). (Fotó: Mohácsi Endre)