Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Pusztai Gabriella: „Árral szemben" (A kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum)

Az épület adottságai (apró börtöncellák) a gyűjtemény jellegén túl szintén a cellánkénti műhelykiállítások berendezését indokolták. A kiállítást 2000-ben a Körös áradásakor, a betörő víz miatt le kellett bontanunk. Csupán a belső rekonstrukció befejezésekor (2003) kezdhettük meg az állandó kiállítás végső formába öntését. A tárlat 2004 őszén nyílt meg „Mesterek és mesterségek" címmel. A kiállítás területe hét cellából, két folyosóból, valamint az udvari színből áll. Helytörténeti, régészeti vonatkozáson túl megismerkedhetnek a látogatók a helybéli kismesterségek történetével, eszközeivel, termékeivel. Többek között megtekinthető az ország egyetlen múzeumban berendezett cukrászműhelye s egy igen gazdag felszereltségű rézműves műhely, mely a Tiszántúlon egyedülálló. Az egyik új elem a kiállítások felépítésénél a hangulatos múzeumudvar felhasználása volt. A kézműves mesterségek bemutatásánál a szabadban helyeztük el a szűcs- és a fazekasmesterség munkafolyamatainak bizonyos fázisait (az alapanyagok előkészítését, pl. tisztítását, szárítását), melyeket eredetileg is ott végeztek a mesterek. Itt nyílik lehetősége a vendégeknek - gyerekeknek, fogyatékosoknak, vakoknak, gyengén látóknak - a kiállított tárgyakhoz közelebb kerülni: a birkaszőrt megtapintani (állatsimogatás), a száradó bőrt megfogni, a nedves agyagot gyúrni, a kerámiák formáját kitapintani. Elképzelésünk az volt, hogy a műhelyekben a nyersanyagtól, az első munkafolyamattól a késztermékig részletesen mutassuk be az adott mesterség szakmai fogásait. A kiállítások rendezésénél a tárgyakat (szerszámok stb.) funkciójuknak megfelelően helyeztük el, azt a hatást keltve, hogy a műhelyből éppen most ment ki valamiért a mester. A fali tablókon leírás könnyíti meg az elkészítés menetének megértését, a tárgyak felismerését. Ugyanitt olvasható a műhely leírása illusztrációkkal. A tárlat megtervezésekor az előzőeknél nagyobb hangsúlyt kapott a nyersanyagok és a késztermékek minél szélesebb körű, minél változatosabb bemutatása. Gondolok itt a különböző készültségi fokú (nyers, kiégetett, díszített stb.), formájú, díszítésű kerámiákon, cukrász díszmunkákon át a szűcsök által használt bőrök „gazdájára" a birkára is, melynek karámja az udvaron áll. Ez utóbbi számottevő vonzóerőt képviselhet a következő években. A múzeum jövője szempontjából a kézműves bemutatók, foglalkozások feltételeinek megteremtését elkerülhetetlennek ítéljük. Elsőként a fazekasműhelyben tervezzük az alkotó tevékenység elindítását. Az udvar jó időben alkalmas csoportok foglalkoztatására, melyek agyagozhatnak ill. elektromos kemencénkben ki is égethetik alkotásaikat. Adottságaink lehetővé tennék későbbiekben az udvari szín kibővítésével(szövőszék vásárlásával) a szita elkészítésének bemutatását ill. foglalkozásokat a cukrászműhelyben (pl. marcipánfigurák készítése). Tevékenységünk célja a kunszentmártoni múzeumot a városban és a Tiszazugban honos hagyományőrző mesterségek, mesterek bemutatóhelyévé tenni, s olyan intézményt fenntartani és működtetni, mely gyűjti ezen mesterségek emlékeit és segíti fennmaradásukat. Against the Stream Data regarding the renovation of the Kunszentmárton museum after the Hood Gabriella Pusztai The Kunszentmárton Local History Collection became a museum in 1985. Due to the catastrophic condition of the building, several phases of renovation were carried out in 1998. When the River Körös burst its banks in April 2000, the basement of the museum was flooded.. In 2002, the City Council entirely repaired the damage caused by the flood, renovating the outside of the building in the following year. After completion of the internal reconstruction the permanent exhibition began to receive its final form. The exhibition was opened in the autumn of 2004 under the title of „Craftsmen and Crafts."