Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Balpataki Katalin: A helynévrendezési törvény kialakulása és végrehajtása
került. A Felvidék és Kárpátalja visszacsatolása után a belügyminiszter, a bizottság és az érintett községek megkérdezése nélkül döntött az elnevezéseket illetően. Kárpátalján kettős, magyar és ruszin névvel jelölte meg a nem magyar nyelvterülethez tartozó községeket és gyakran magyarosan átírt ruszin hangzású neveket alakított ki. Az OKTB utóélete Az Országos Községi Törzskönyvbizottság feladata a törzskönyvezés megszűnése után az. volt, hogy felügyelje a hivatalosan megállapított helységnevek használatát, ti. hogy az államigazgatási gyakorlatban, a posta- és a vasúti forgalomban, a katonai és az iskolai térképeken a hivatalosan megállapított neveket használják. Feladata volt továbbá a községegyesítés, községek szétválása következtében felmerült névválasztás elbírálása. A Bizottság II. világháborút követő nagyobb munkája az ország települési képét jelentősen módosító 1945-ös földreform során, elsősorban az Alföldön létrejött községek, tanyaközpontok, illetve az ötvenes évek elején az ipari vonzáskörzetek összeolvadásából adódó névadási, névváltoztatási kérelmek elbírálása,javaslattétel volt. A Törzskönyvbizoltság 1953-ban ülésezett utoljára 5 , tárgyszerű működéséhez a feltételeket már nem biztosították. A felmerült helynévigényekel a Bizottság nem tudta megoldani a hatályban lévő 1898-as törvénynek megfelelően, mert egyre nagyobb volt az igény pl. személynevek községnévként való felvételére. Működését az 1954. évi 9. tvr. szüntette meg, egyben a hivatalos nevek törzskönyvi nyilvántartását a 10. §. /3/ bekezdése a Központi Statisztikai Hivatal hatáskörébe utalta/ 1 Az államigazgatási egységek nevének jóváhagyása, illetve hivatalos névalakjának meghatározása az 1. § (2) bekezdése értelmében eztán a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatáskörébe tartozott. Egy ország településhálózata kis mértékben változik, a törzskönyv i nyilvántartás hivatott arra, hogy ezek az egykor lakott kis települések valahol „nyomot" hagyjanak maguk után. A törvény következetes végrehajtása, annak iratanyaga, pontos képet ad a századforduló településeinek infrastrukturális, közigazgatási helyzetéről, az ott lakók identitásáról - egészen az apró falvakig lebontva. A millennium fényében számos település „kapott" az alkalmon, hogy egy új, hangzatos, magyaros nevet válasszon magának, bár e törekvések legkésőbb az Országos Levéltár szűrőjén megakadtak. Az 1898. évi IV. te, a község- és egyéb helynevekről intézkedő törvény nemrég múlt száz éves és a törvény végrehajtása következtében számos magyarországi település ezekben az években ünnepli új nevének centenáriumát. IRODALOM BUDAY László 1903. A község- és egyéb helynevekről szóló 1898. évi IV, t.cz. végrehatása. BUDA Y László 1906. Magyarország községneveinek törzskönyvezése In.: Földrajzi Közlemények VI. füzet HARGITAINÉ BÁRCZY Orsolya 1979. Az OKTB iratai (bevezető) Dr. JENEY Andrásné - TÓTH Árpád 1998. A történeti Magyarország városainak és községeinek névváltoztatai az Országos Községi Törzskönyvbizottság iratanyaga alapján MAGYAR TÖRVÉNYTÁR 1898. évi törvényezikkek „a község- és egyéb helynevekről szóló IV. t.cz. 5 HARGITAINÉ BÁRCZY O. 1979. 20. p. 6 ORLICSEKJ. 1964. 522. p.
