Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)
megítélések, ugyanakkor a család társadalmi presztízsnövekedésének változását,: azét a Kudla Ágostonét, aki maga is vagyontalan MAV-hivatalnokként nősült be a gazdag kereskedő családba. (5. kép) Városi Béla beházasodása által egy újabb dinasztia kapcsolódott be a KudlaBrandstetter-famíliába, egy szlovák-magyar-német eredetű, szintén katolikus családi ág. Az 1887. december 22-én a felvidéki Zselizen 71 született 72 Városi Béla (szülei a lévai születésű Vosztruha Gábor fűszerkereskedő és a váci születésű Ulrich Etelka) még Vosztruha vezetéknévvel látta meg a napvilágot. 1896-ban (legfiatalabb gyermeke születése évében) apja kérelmezte vezetéknevük Városira változtatását, amire engedélyt is kapott a belügyminisztertől. 73 Névváltoztatása üzlettulaj donossá válásával lehetett kapcsolatban; társadalomtörténetileg az 1900 körtili névmagyarosítások oka nemzeti jellegű volt, a magyar önazonosságtudat-vállalás megnyilvánulása. Apai ágon német eredetűnevű feleségének névmagyarosítása nyilván fel sem merült: tudjuk, analógiák is bizonyítják, 74 hogy a névváltoztatás mindig a félj (s általa a család) társadalmi szerepvállalása, megjelenítése szempontjából volt fontos. 75 Vosztruha Gábor és felesége (a házasságlevélen 76 Gabriel Vosztruha és Adelhaidis Ulrich) 1880-ban kötöttek házasságot Zselizen, ahol a férj fűszerkereskedő volt. Egészen pon5. kép Városi Béla és Kudla Erzsébet esküvői képe. Fehértemplom, 19! 3 november. (Fotó: Harkányi) 71 Város Szlovákiában, a Kisalföld északkeleti részén, a Garam partján, Lévától DK-re. 1910-ben 2301 lakosa volt (2274 magyar, 1492 róm. kat.. 742 réf.. 49 izr. - MKA 2000. 169. p.). A 19. sz.-ban itt volt az Eszterházyak neves uradalmi mintagazdasága. 1919-ig és 1938-45 között Magyarországhoz tartozott (Bars vm.). Magyar Nagylexikon XVIII. 2004. 890-891. pp. 72 Keresztelési anyakönyvi kivonat a róm. kat. zselizi plébániáról, 1896. júl. 27-én kelt másolat, magyar nyelvű. Keresztszülök: Eggenhofer Ferenc és Müller Julianna (nincs adatunk róluk, de Városi Béla szüleinek egyik házassági tanúja is Eggenhoffer volt, Sebastian, csakúgy, mint édesanyjának keresztapja). 73 Tanúsítvány: Vosztruha Béla keresztelési anyakönyvének hátlapjára írt irodatiszti igazolás: „Kiskorú Vosztruha Béla vezetéknevének Városira kért átváltoztatása f. év 89800 sz. belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. belügyminiszt. kiadóhivatala Budapesten 1896. évi október hó 16-án." 74 'lobbek között PETERDI V. 2002. 148-149. pp. 75 A Városi-Vosztruha névmagyarosításon kívül még két névváltoztatásról szereztem tudomást a családban. Az egyik mintegy tíz évvel megelőzte a Városi-t: 1883. jún. 21-én kapta meg a magyar belügyminiszter engedélyét nevének Bácskaira változtatására a Bácser család (Bácskai ághoz lásd 26. jegyzet), Brandstetter Irén férjének családja. Az 1867-ben született apatini Bácskai Antal családja Bács-Bodrog vm.-ből származott: Bácser Antal (szül. 1831, felesége Feix Hermina) Apatinban született a zombori illetőségű Bácser Ferenc erdész és az. apatini Fratrits p;rz,sébet gyermekeként. A másik névváltoztatás valamikor 1928 után történhetett (erről a hivatalos dokumentációt még nem tudtam megszerezni). A családfát összeállító Brandstetter Ferenc őrnagy kutatásai hatására - megismerve ősei adatait - felvette dédanyja, Dajaszász Jozefa vezetéknevét, Dajaszászi Ferenc névalakban. Németh Györgyi közlése, illetve az általa őrzött iratok alapján. 76 Latin-szlovák-magyar űrlapon latinul kitöltött kivonat a zselizi róm. kat. plébánia anyakönyvéből (Trynava-i (sic!) (Nagyszombati) egyházkerület), 1935. máj. 4-én, Zelieznce, Slovensko.
