Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Fazekasné Majoros Judit: Első világháborús képeslapok a szerencsi Zempléni Múzeum gyűjteményében
Első világháborús képeslapok a szerencsi Zempléni Múzeum gyűjteményében Fazekasné Majoros Judit A képes levelezőlap egy viszonylag fiatal múzeumi tárgy. Az 1870-es években jelent meg először, s a találmány megalkotását több nemzet is magának tulajdonítja. Tény, hogy a porosz-francia háború idején keletkeztek az első ismert képeslapok, s az is. hogy 1 880-as években Németország látta el a világot ezzel az egyre népszerűbbé váló cikkel. 1 A magyar képeslapkiadás 1896-ban a millenniumi sorozattal indult el. A termék kiadói jogát a magyar állami posta nem monopolizálta. így a különböző vállalkozók már 1898-tól nagy bőséggel ontották a hazai kiadású lapokat. Mivel kevés magyar nyomda rendelkezett a képeslapok nyomtatására alkalmas gépekkel, kezdetben nagyon sok hazai kiadó továbbra is külhoni, többségében bécsi és németországi nyomdáktól rendelte meg a lapokat. A későbbiekben azonban - jelentős állami segítséggel - a magyar nyomdaipar is felzárkózott, s a két világháború között már kizárólag magyar gyártású termékekkel látták el az egyre bővülő piacot. A képes levelezőlapkiadás nagy korszakai egybeesnek a 20. századi magyar történelem szakaszaival. 1) A kezdetektől 1920-ig. - Hz a hazai képcslapkiadás első, s minden bizonnyal a legjelentősebb korszaka. Kezdetben kisvállalkozók adnak ki lapokat, többnyire alacsony, kb. 1000 darabos példányszámmal, de nagyon változatos tematikával és nyomdatechnikával (pl. litográfia, fénynyomatok). A korszak végén már országos jelentőségű kiadói vállalkozások is feltűnnek (pl. Weis Lipót, Magyar Fénynyomdai Rt.) 2) 1920-1948 - Az ofszetnyomás kiszorítja a korábbi nyomdatechnikákat. Nagyobb vállalatok (Monostory, Barasits, Weinstock) nagy példányszámban adnak ki lapokat az ország minden településéről. 3) 1948-1990 - A képeslapkiadás is állami monopóliummá válik. Előbb a Művészeti Alkotások, illetve Képzőművészeti Alap Képcsarnokai Vállalat 5. sz. fiókja, majd 1954-től a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentethet meg képeslapokat, kezdetben fekete-fehér fotó majd színes ofszettechnikával. 4) 1990-től napjainkig - a kiadást liberalizálják. Nagy kiadói vállalkozások uralják a piacot, de bárki jelentethet meg iapot. Az első világháború időszaka a magyar képeslapkiadás történetének rendkívül fontos korszaka. Míg korábban az utazások alkalmával, vagy ünnepek közeledtével küldtek szívesen egymásnak a családtagok, barátok ismerősök lapokat, ebben az időszakban a képeslap jelentősége megnőtt, hiszen a családok és a fronton lévő katonák kapcsolattartásának egyik legfontosabb eszközévé vált. A megnövekedett igényre gyorsan reagált a képeslapkiadó vállalkozók többsége, és egyrészt nagyobb példányszámban jelentették meg a már korábban is forgalmazott lapokat, másrészt szinte a háború kezdetétől azonnal a háború mint téma is megjelent. Az is megfigyelhető, hogy átalakult, kibővüli e postai termék funkciója. A legmeghatározóbb szerepe továbbra az volt, hogy az emberek közötti kapcsolattartást biztosítsa, de
