Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)

azaz kollégista volt, ezután megint magánházhoz került (Benkéék).

55 Nem tudjuk, hogyan befolyásolta életének ezen időszakát, hogy 1909. dee. 27-én Báziáson vonatbaleset érte, amitől jobb karja megbénult. Mindenesetre hamarosan nemcsak írni, de testem, hímezni, kézimunkázni is megtanult bal kézzel.

56 Azon túl, hogy leány létére az 1900-as évek Magyarországán továbbtanult (amit befolyásolhattak a lokális adottságok, „egyke" mivolta és nyilvánvaló egyéni érdeklődése

57

), elszántsága, erős akarata, progresszivitása, amelynek kétségtelenül voltak familiáris-etnikai gyökerei is, testi fogyatékossága gyors körre kei ójában is megnyilvánult. A helyi társadalomban a család Kudla Ágoston végzettsége és foglalkozása alapján a középréteghez, társadalmi presztízsük (jó vagyoni helyzet, gazdag feleség) révén a jól szituált emberek közé tartoztak. A foglalkozások presztízshierarchiájának átrendeződése

58 következtében - különösen a rendkívül dinamikusan fejlődő vasútnál, amelynek felügyelő és kezelőszemélyzetét az 1880-as évektől hatósági közegnek minősítették, 1886-tól kötelező egyenruha-viseléssel, rendfokozat-feltüntetéssel, társadalmilag elfogadottá téve a vasúti szolgálat betöltését a középrétegek, értelmiségiek számára is

59 - Kudla Ágoston jó polgári színvonalat biztosíthatott a családja számára. Nincs róla információnk, hogy személy szerint mennyit kereshetett, fizetési besorolása is változott az idők során, de a MÁV alkalmazottakat (különösen a tiszteket) az átlagosnál mindig jobban fizették (lakáspénz nekik is járt).

60 Kudla Ágoston pedig nyugdíjazásakor már MAV főfelügyelő volt.

61 így biztosíthatott családjának fehértemplomon szőlőt présházzal (nyaralóval), s vehetett meg két, egymás melletti házat (egyik talán örökség volt?), s kapcsolhatta össze egy portává. Valószínűleg földbirtokkal is rendelkeztek, de erről nincsenek adataink. Amikor pedig repatriálásra kényszeiültek az 1920-as években, bár „mindent otthagyva, minden vagyont hátrahagyva jöttek Fehértemplomról Magyarországra",

62 Gödöllőn villát tudtak venni (erről részletesebben később). Jellemző ugyanakkor a családon belüli sajátos vagyoni/személyi értékrendre (férjek „beházasodása"), hogy a villa Kudla Ágostonné Brandstetter Marianna javára „kebeleztetik be", s halála után is - édesapjával felerészben - leányuk, Kudla Erzsébet örökli, majd apjának halála után teljesen az övé lesz: Városi Béla nem részesül belőle. 55 Kudla Erzsébet kéziratos önéletrajza alapján. Ezekről az eseményekről sajnos csak ez az egyetlen dokumentum maradt fenn. A pontatlan, datálatlan megfogalmazás nem teszi lehetővé, hogy jól értelmezzük, ez valójában hány évet jelentett összesen. Az adatolásban áttételesen segít erre az időszakra vonatkozóan Kudla Erzsébet féltve őrzött, 1904-1912 között jegyzett emlékkönyve. A bordó bársonykötéses, kapcsos, fém rátétekkel, női mellkép-dombormüvel díszített könyvecske bejegyzései döntően 1906-os keltezésűek, osztálytársnői aláírásaival. (A „Szerető barátnőd Babesányi Vilma'

1 szignó alapján leszögezhetjük: az. egyik szállásadójaként megnevezett Babesányi család nem volt rokon.) Amikor végeztek, 1908. április 2-i keltezéssel az egész IV. osztály szignálta a kötet egyik lapját. A nevek közt a legtöbb német (néhány magyar és egy-két román mellett), de a szokványos blődli szövegek közül mindössze kettő német nyelvű: egy báziási, Jung néniként jegyzett 1904-es vers mellett csak egyetlen osztálytárs, Pohr Katica (1906. március 20.) írt német verset. A vidéki tanulók elszállásolásához: más kutatások is igazolják, hogy többszobás polgárházaknál (gyermektelen családok, özvegyen maradt asszonyok) szobákat adtak ki diákok, nőtlen tanárok számára a 20. sz. elején vidéki városokban. VARGA D. 1999. 227. p.. PETERDI V. 2003. 493. p. 56 Tomposné Sárkány Mária közlése családi adatok alapján. 57 Nagyon jó manuális képességgel rendelkezett, mint még látni is fogjuk, így különösen nagy trauma lehetett számára jobb keze balesete. 58 GYÁNI G.-KÖVÉR Gy. 1998. 190. p. 59 SZABÓ B. 1981. 21. p. 60 A MÁV 1872-ben életbe léptetett „szolgálati és illetményszabályzat "-át (2. csoport) időszakunkban többször is módosították: 1884-ben például három csoportot alkottak (tisztek, altisztek, szolgák csoportja), az 1900-as években már négy csoport volt (hivatalnok, altiszt, szolga, munkás). Később ez még tovább differenciálódott. SZABÓ B. 1981. 20. p. SZPIRULISZ I. 1972. 61 Gyászjelentése, Gödöllő, 1937. febr. 7. 62 Kudláné Brandstetter Marianna kéziratos feljegyzése, Tomposné Sárkány Mária közlése alapján.