Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)

reáliskolában folytatta (II-VI11. osztály), itt is fejezte be. Valami történhetett közben, mert 1883-ban már 22 éves volt. Talán kihagyott pár évet. ugyanis édesapja éppen akkoriban (1870) halt meg, amikor ő I. gimnazista lehetett. Arról sincs tudomásunk, hogy miéit éppen Szegeden folytatta tanulmányait. Mindenesetre - feltételezhetően családi támogatással, de az is lehel, hogy önerőből - sikeres érettségi vizsgát tett: különösen természetrajzból jeleskedett, de jók voltak vegytani, magyar és német nyelvi eredményei is. A bizonyítvány külön bejegyzése szerint saját hitoktatója volt, s hittanból is jól vizsgázott. Ezután megint van egy kis hiátus az élettörténetében, mert nem áll rendelkezésünkre semmilyen adat arról, hogyan került Háziasra, kik segítették, s mit csinált előtte. 1 lazasságkötésükkor, úgy tűnik, már megállapodott ember lehetett. Ezután is Báziáson éltek, itt született egyetlen gyermekük, Kudla Erzsébet Ernesztina Antónia is 1893-ban.

52 (4. kép) Leányukat - meglepően modem nevelési elveket vallóan - óvodába járatták Báziáson (holott a kor szokásainak, s saját társadalmi elvárásaiknak megfelelően az édesanya természetcsen nem dolgozott, otthon volt). Eizsébet elemi iskoláit már a jóval nagyobb településen, fehértemplomon végezte. Utána Temesváréit járt — ahogy ő írja önéletrajzában - polgári iskolába. Tanulmányairól a Miasszonyunkról elnevezett iskolanővérek vezetése alatt álló TemesvárJózsefvárosi róm. kai. felsőbb leányiskolái értesítője

53 maradt csak fenn.

54 Ezen időszak alatt, ahogy írja, eleinte magánháznál lakott (Babcsányiék), majd négy évig „bennlakó", 4. kép Kudla Ágoston és felesége, Brandstetter Mariann leányukkal, Erzsébettel Fehértemplomon, 1900 körül. (Fotó: Franz Abêtie Weisskirchen Schillergas.se N° 33) 52 Kivonat a fehértemplomi róm. kat. plébánia (Csanád egyházmegye, Temes vm.) kereszteltek anyakönyvéből; 1903. szept. 2-i keltezésű másolat, magyar nyelvű. A gyermek teljes neve: Kudla Erzsébet Emesztina Antónia. 53 A Felsőbb leányiskola év végi bizonyítványa (1907-1908. tanév) alapján, amelyet Kudla Erzsébet IV. oszt. (végzős) tanuló részére állítottak ki. 54 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium éves működéséről szóló 1907. jelentése a következő iskolatípusokat közli, amelyekben leányok tanulhattak tovább: polgári iskola, gimnázium, felsőbb leányiskola, kereskedelmi tanfolyam (1, ill. 2 év; polgári vagy a felsőbb leányiskola 4 osztálya után), tanító- és óvóképző, gazdasági szakiskola, ipari szakiskola. A magyar család aranykönyve II. 1910. 196. p. - Ennek alapján Kudla Erzsébet nem polgári iskolába járt, ahogy ő aposztrofálta, hanem egy másik középszintű intézménybe, felsőbb leányiskolába. Ezt erősítik meg személyi adatai is: mivel 1893-ban született, elemi iskolába 1890 körül kerülhetett, amelynek négy évét körülbelül 1903-ban fejezhette be; ezután az 1907/1908-as tanévben csak úgy lehetett IV. osztályos, hogy vagy a négyéves polgárit, vagy az ekkor még szintén négyéves felsőbb leányiskolát végezte el. - Az iskolatípusokhoz lásd még: SOMOGYI J. 1992.