Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Keppel Csilla: I. világháborús orvostörténeti emlékek a szombathelyi Smidt Múzeumban
megerősödött. így került az orvos, egyben gyűjtő Smidt Lajos tulajdonába Pető Ernőnek, a szombathelyi kórháztörténet kimagasló alakjának első világháboiús ezredorvosi katonaruhája kitüntetéseivel, kardjával és csákójával együtt. 4 A múzeumi ezredorvosi egyenruha provenienciája mögé nézve megelevenedik a történelem. Pető Ernőt a klinikákon szerzett gyakorlati tapasztalataival és kitűnő műtősebészi tudásával tartalékos ezredoivosként Budapestről hívták be 1914. július 31.-én a Vas-zalai cs. és kir. 11 -es huszárezredhez, amihez Galíciában kellett csatlakoznia. 5 A szeptember eleji Ravaruszka környéki harcok kritikus időszakot hoztak, sok nehézséget jelentettek, mivel a harctéri és hadtápvonali kórházi szolgálat még nem volt kiépítve. 6 A könnyű sebesülteket tábori gyengélkedő házakba kellett volna szállítani, de inkább a hátországba vitték, ahonnan nem tértek vissza egyhamar a harcoló csapatokhoz. Ezáltal a hadsereg már 1914 végére sok katonát vesztett. 7 Kezdetben azzal is szembesülniük kellett, hogy a kék egyenruha, fényes kard valamint a vöröskeresztes karszalag és zászló mind célpontot jelent az ellenség számára. 8 Ennek hatására a katonák egyenruhája terepszínűvé, „csukaszürkévé" vált, és a vöröskeresztes jelvényeket pedig inkább nem tették ki. Az osztrák száimazású ezredorvos, dr. Rola-Kloszowszki Jenő 9 három hét után kimerült, összeroppant, így vette át tőle Pető Emő ezredorvosi rangját és kötelezettségeit, amit december végéig rendkívüli szívóssággal teljesített is. Pető Emő sok szenvedést, súlyos sebesülteket látott, a frontélmények mély nyomokat hagytak benne, amelyről maga így ír: „Ez az idő életem további pályafutására igen nagy hatással volt, mert megtanultam tűrni és szenvedni (...), a bajbajutott embertársakat megérteni csak az tudja, aki maga is átélte a megpróbáltatások iskoláját". 10 Decemberben fülgyulladással a budapesti XVI. cs. és kir. Helyőrségi kórházba került. Gyógyulása közben is oivosi hivatásának élt. A sebészeti osztályon kisegítő szolgálatot végzett a roncsolt, nyílt töréses végtagú, súlyos sebesültek között. Ekkor volt szemtanúja a kórházban annak az esetnek, amikor a roncsolt törések gennyesedéseit az újonnan kinevezett osztályvezető főorvos radikális módszerekkel, idő előtti beavatkozásokkal kezelte. Ez nagy számban halált okozó el fertőződéseket eredményezett, mely komoly tanulságul szolgált Pető Emő későbbi orvosi tevékenysége számára. 11 A pozsonyi cs. és kir. V. hadtest körzetébe tartozó 11-es huszárezred póttest-központj a Szombathelyen volt, amelynek laktanyájában 1899-től katonai csapatkórház működött. A Varasdot Pozsonnyal összekötő vasút vonalán Szombathely jelentős állomás volt, ahol a város „hazafias kötelességének" érezte a frontról érkező sebesültek ápolását. 12 Amikor 1915 január közepén a szombathelyi es. és kir. tartalékkórházba kapott parancsot szolgálatteljesítésre, nem volt okleveles műtősebész Szombathelyen. A súlyos sebesülteket helybeli gyakorló orvosok látták el. A tábori kórházak orvosi kara országszerte igen fiatal tapasztalatlan segédorvosokból állt, pedig éppen ott lett volna szükség a gyakorlott idősebbekre. 13 A Vasvármegye 1914 dec. 24-i cikkéből tudjuk, hogy ekkor már kb. 2000 sebesült katona volt ápolás alatt, akiknek a Felső Kereskedelmi Iskolában, 14 a Kereskedelmi Kaszinóban, a 4 Valamint még számos más személyes tárgya, tanítványainak róla készített emlékalbuma, könyvei, írásai villáinak tervrajzai. 5 PETŐ E. 1934. 30. p. 6 PETŐ E. 1934. 32. p. 7 PLAVETZT. 1996. 262. p. 8 ISTVÁN L. 1999. 29. p. és a 1 l-es Huszárezred Háborús Emlékkönyve, 1920. 307. p. 9 1 l-es Huszárezred Háborús Emlékkönyve, 41. p. 10 PETŐ E. 1934. 33. p. 11 PETŐ E. 1934. 34. p. 12 Vasvármegye, 1914. (325. sz.) dec. 24. 13 PLAVETZT. 1996. 261. p. 14 VARGHA L. 1915. 3. p.
