Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Ságvári György: Tárgyiasult emlékezet - emlékművek, múzeumok a nagy háborúról
„iparművészeti remekel".'-' 4 Külön teremben állított emléket a kiállítás a háborús kimagasló kitüntetett hőseinek, a Mária Terézia Rend tulajdonosainak és az arany vitézségi érmeseknek. 95 Itt állították ki a magasabb parancsnokok személyi tárgyait is. 96 A sétányon a nagy technika - ágyuk, aknavetők, nagyméretű lövedékek - mar rögtön az átköltözés után elfoglalta a helyét. Később bevonták a Kapisztrán teret is. Itt állították fel többek között a Przemysl várából származó páncélkupolát. Ez az anyag jórészt Bécsből (53 ágyú) került Budapestre a badeni egyezmény keretében 1927-ben, illetve még azt megelőzően 1922-ben, köztük sok a zsákmányolt, olasz és orosz löveg, aknavelő. 97 1942-ben újabb kiállítás idézte meg az első világháborút, az Otrantói emlékkiállítás. Az apropót a csata negyedszázados évfordulója adta, s természetesen a győző személye, Horthy Miklós. Nem utolsó sorban pedig a már zajló új háború, nem is titkoltan aktualizálva az akkori győzelmet a jelemé. Hiszen - amint a kiállítás ismertetője írja, „a számszerinti többszörös fölényben lévő ellenség ellen vívott, hihetetlen leleményességgel, elszántsággal és győzni akarással keresztül vitt győzelmes tengeri ütközet nemcsak a korszerű tengeri háború iskolapéldája volt, hanem annak tervezője és keresztülvitelezője(!) révén jellegzetes megnyilvánulása a magyar faji harcászatnak, amely a túlsúlyban lévő ellenséggel szemben is biztosítja a sikert. 98 1944-ben a múzeumot evakuálták. Értékesnek minősített anyagait (nemzeti ereklyék) vagonokba pakolták. Hogy mi került a menekített műtárgyak közé az első világháboiús gyűjteményből, pontos ismereteink nincsenek. A „ládalisták" az irattár 1944-es anyagával együtt megsemmisültek. Mint ahogy a Nyugat-Dunántúlon eltűnt (megsemmisült?) menekített anyag jelentős része is. Volt, ami - trófeaként - a Vörös Hadsereg kezébe került (zászlók). A Budapesten maradt anyag az. ostrom alatt szenvedett súlyos károkat. A Múzeum mai első világháboiús gyűjteménye a két világháború közöttinek csak halvány visszfénye. A személyes ereklyék csaknem teljes egészében hiányoznak, feltételezhető leg az evakuált anyagok között lehettek, s azok sorsában osztoztak. Minden viszontagság ellenére is azonban, a Hadtörténeti Múzeum ma is Magyarország összehasonlíthatatlanul leggazdagabb első világháboiús muzeális anyagát mondhatja magáénak. * * * * A dolgozat elején azt a kérdést tettük fel: mi maradt a nagy háborúból az emlékezetnek? Eire próbáltunk lentebb válasz adni a tárgyi kultúra kapcsán. Bővítsük most a kérdést: med94 A Hadimúzeum által olyannyira számottevőnek tartott műalkotás (ez a kiállítás egyetlen művészeti tárgya, amelyet a vezető alkotójával együtt említésre érdemesnek tart!) milyenségéről, művészi értékeiről a Győrben megrendezett első bemutatása meghívójának mellékletéből van tudomásunk. Az erősen vitatható művészi értékű munka valójában egy vegyes technikával készített triptichon, tartalmában az oroszok ellen az. országot védő katona apotheozisa, az önfeláldozásra való számos utalással. Az, alkotás a háború alatt megsemmisült. 95 A sokat idézett hőskultusz valóságos megnyilvánulása volt a Múzeumban a háborús érdemekért Mária Terézia renddel kitüntetett lovagok piedesztálra emelése portréjuk megfestetése. Még a húszas években múzeumi finanszírozásban elkészült Seydl Dezső, Heim Géza, Pillepich Rezső. Petri che vich György, Meltz Rezső és Horváth Imre portréja. A művészek közül Baseli .Árpád 800 pengő honoráriumot kapott. Seydl Dezsőért Ileya Zoltán pedig 700-at. Hadtörténelmi Múzeum Növedéki napló 33 206 - 33 212 lelt szám. 96 A teljesség igénye nélkül: a múzeum gyűjteményében volt a Monarchia egykori legmagasabb rangú katonái közül Conrad von Ilötzendorf, Arz Artúr. Borojevich Szvetozár, Szurmay, Franz Rohr, Lukachich Géza, József és Albrecht királyi hercegek egyenruhái és emléktárgyai, amelyek adományként kerültek a húszas években a múzeum gyűjteményébe. 97 A bécsi gyűjteményekből Magyarországnak jutott tárgyak kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban. Budapest. Magyar Nemzeti Múzeum. 1933. 19. p 98 A Magyar királyi Hadimúzeum otrantói emlékkiállításnak ismertetése. Bevezetés. I ladt. Múz. Könyvgyűjtemény. Lelt. Sz. C 5408
