Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Ságvári György: Tárgyiasult emlékezet - emlékművek, múzeumok a nagy háborúról

népéletnek különleges emléktárgyai stb. A felhívást aztán egy 1919. január 1-i miniszteri rendelet még erősebb lábakra állította, s hogy biztos legyen a nyilvánosság, közlés végett megküldték a szöveget a Hadsereg, az Őrszem, az Ifjú Magyarország, a Külügy -Hadügy és a Hadtörténelmi Közlemények szerkesztőségének. 1919 március elején újabb hadügyminiszteri leirat született múzeumügyben.

77 Rendelkezései hasonlóak a fentebbiekhez, retorikája is: a háborúra vonatkozó írásos és tárgyi emlékeket, muzeális értékű hadtörténelmi emléktárgyakat össze kell gyűjteni, és muzeálisán elhelyezni, mivel azok a magyar nemzet történelmének és a világháborúban vívott dicső küzdelmeinek dokumentumai. A rendeletet az intézmény vezetője így kommentálta: fontos ez, hiszen, ha a magyar ember hangulata ma nem is olyan, hogy lelkesedéssel emlékeznék vissza a háborúra, a kiállott emberfeletti szenvedésekre, ma még elborult arccal tekint arra, aki emlékezetébe visszahozza a világháború küzdelmeit, de holnap hangos szóval követeli: mutassuk meg neki írásban és egyéb módon, mit művelt, mit szenvedett a távoli harctereken. Majd így folytatja: vétkes könnyelműség volna, ha nem törődnénk azzal, hogy a hősi küzdelmeket leírjuk, és híven megőrizzük azokat az emléktárgyakat, amelyek néma, de mégis nagyon sokat mondó tanúi a nagy idők szörnyű viharainak. Egy másik érdekes, a múzeum életét alakító dokumentum már az új rezsim hatalmi szervétől, a tanácskormány tói való. Ebben a 1919. évi május hó 13-án keltezett parancsban Szántó Béla a Hadügyi Népbiztosság nevében az. alábbiak szerint rendelkezett: az. 1918. október 31-iki és az 1919. márczius 21-iki forradalomnak minden emléke muzeális módon lelkiismeretesen megőrzendő lévén, felhívom az összes alárendelt parancsnokságokat stb.. hogy mindama nyomtatványból, falragaszból, hirdetményből, sokszorosított rendeletből, továbbá jelvényekből, karszalagokból, lényképekből, rajzokból, gummi bélyegzőkből (:úgy az október előtti, mint a márczius előtti:) stb., stb., amelyek az alárendelt parancsnokságok által kiadattak, illetve amelyek általuk megszerezhetők és az említett két nagy politikai átalakulással bárminéven nevezendő összefüggésben vannak, legalább kettő-kettő példányt most azonnal - a jövőben pedig kiadásuk, illetve megszerzésük után esetenként azonnal küldjenek be a Hadtörténelmi Levéltárba és Múzeumba (Budapest, I. Bécsi kapu tér 4. sz. III. emelet, Telefon 106-76) ahonnan az említett nyomtatványok stb. egy-egy példánya a koimányzótanács által létesített Kommunista Proletár Múzeum számára fog átengedtetni."

78 A proletárdiktatúra leverése után a kettős intézmény önálló életet kezdett élni, ugyanakkor számos nehézséggel küszködött, s ezekből nemcsak az anyagiak voltak jelentősek. Az igazgató a ..közönyre panaszkodik, amely hátráltatja a nagy háború emlékeinek közgyűjteménybe kertilését.

79 Ám a minden „közöny" ellenére is egyre gyarapodó múzeum - főleg a Trianoni békeszerződéssel feloszlatott katonai alakulatok egykori „házi múzeumainak anyagával" bővülve - kinőtte a falait, és előbb helyileg különválva a Levéltártól, 1921 júniusában az Üllői úti Mária Terézia-laktanyába költözött. Rá másfél évre megtörtént a de jure különválás is, 1922. november 15-ével. Ugyanakkor mindkét intézmény a vallás- és közoktatásügyi miniszter fennhatósága alá került.

80 1925-ben őszén Horthy Miklós is megszemlélte a múzeumot. Az Üllői úti laktanya épületéből ekkor 18 nagyobb és 10 kisebb termet, három folyosót és két raktárhelyiséget 77 Az 1703/eln. 10 számú leiratról Gabányi János tudósít. „Emlékeink"' című, az Ifjú Magyarország 1919 márciusi számában. 78 Idézi PONGÓ .1. 1971. 24-25. pp. 79 A felhívások adományozásra, hivatalos beszolgáltatásokra számosak. Ilyen hangzatos figyelem felkeltő szöveggel: A nemzeti öntudat életébredésének hajnalhasadásakor...vagy. Ezer esztendőnknek gyászfátyollal bevont, de mégis dicsőséges időszaka az. 1914—1918 évi nagy háború. Meg kell mentenünk ennek az időszaknak minden írásos és tárgyi emlékét. MOVE 1919. december 5. Az adakozási „közönyről". U. o. 1921. január 25. 80 Ezt megelőzően is volt már egy tárca csere az. intézmény életében, ugyanis a trianoni békediktátum hadsereget érintő rendelkezései nyomán a 1921-ben a Belügyminisztérium lett a főhatóság.