Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Ságvári György: Tárgyiasult emlékezet - emlékművek, múzeumok a nagy háborúról
teljesen egyértelmű legyen, a tervezet (anonim) összeállítói ki is mondják a tervezet bevezetőjében: ezt a háborút nem hadseregek vívják egymás ellen, hanem népek népek ellen, vagyis a modem kor háborúja az egész társadalom közös ügye. Mint tudjuk, sem a múzeum tényleges létrehozására, sem kiállítására, az 1918 őszi forradalmi események következtében már nem került sor. Úgyis mondhatjuk: aminek a múzeumot szánták, arra már nem volt szükség. Volt egy párhuzamos hadimúzeumos eseménysor is a háború alatt, amely a Honvédelmi Minisztérium Levéltári Alcsoportja keretében zajlott. Az. alosztály a háború alatt a Múzeum körút 23/25. sz. épülettömbben működött, azzal a feladattal, hogy a honvédség és a magyar népfelkelő seregtestek harctéri iratairól másolatokat készítsen, mielőtt azok rendeltetési helyükre, a bécsi Kriegsarchivba kerülnek. Mindemellett az alcsoport kezdettől fogva muzeális gyűjtőmunkát is végzett: A múzeum első jegyzett tárgya egy zsákmányolt montenegrói zászló, amelyet Endrődy Géza százados juttatott el az alosztályhoz.. 74 De ide kerültek például a pozsonyi honvéd kerületi parancsnokságtól már 1916 folyamán több alkalommal is harctéri fényképek, frontzászló. Az alosztály szervezte Csalány Béla népf szkv, Matty asovszky László fhdgy. és Schramm Viktor népf. Ilidgy. hadi festők tevékenységét, akik a leendő panteon számára festették a magasabb parancsnokok portréit. Vagyis azt mondhatjuk, az alcsoport a levéltári funkciókkal együtt múzeumi tevékenységet is folytatott. 75 Hogy végül is mikortól számítható - a Levéltáron belül - a hivatalos múzeumi tevékenység, arról több közvetett dokumentum is szól. Van például egy 1918. november 20-i keltezésű, Gabányi János alezredes, az intézmény akkori parancsnoka által jegyzett dokumentum: „Felhívás a háborús történelmi anyag megmentése és megőrzése tárgyában" címmel. Ebben az alábbiakat olvashatjuk: a magyar hadügyminiszérium levéltára fölkéri a harctérről visszajött összes parancsnokságokat és egyéneket, úgyszintén a mögöttes országrész, parancsnokságait és egyéneit is, hogy 7 a háború eseményeinek későbbi feldolgozására alkalmas valamennyi hivatalos és egyéb iratokat, naplókat, följegyzéseket, leveleket, könyveket, fényképeket, képeket, úgyszintén a birtokukban levő muzeális értékű tárgyakat, akár a póttestparancsnokságoknak, akár pedig az illetékes, vagy a legközelebbi kerületi parancsnokságoknak megbízható megőizés végett minél előbb átadni szíveskedjenek. A felhívás a nemzeti érzelmekre apellál, hiszen az elmúlt csaknem négy és fél év dokumentumai az önfeláldozásnak és hősies küzdelemnek tanúi, amelyből majd meg lehet örökíteni a „magyar nemzet történetének egyik - bár legszomorúbb, de azért legdicsőbb időszakát, s ha fiaink és unokáink a lezajlott háború történetét olvasni fogják, hazafiúi tevékenységükhöz, sohasem lankadó munkakedvet, jogos nemzeti büszkeséget, odaadó buzgalmat és lángoló lelkesedést merítenek annak soraiból. Már pedig ezek az crélyek a nemzet fenntartásának legfontosabb tényezői." Éppen ezért a magyar nemzeti történet és művelődés szempontjából meg kell erősítem az ezred hadimúzeumokat. Ahol ilyen múzeum már volna, tovább kell fejleszteni, ha nincs, meg kell azt alkotni. 76 Mindazonáltal a felhívás már túllép a „világháborús múzeum" tematikán, mert azt írja: e múzeumokban egyenlő szeretettel kell gyűjtenünk úgy a múlt, mint a világháborús jelen idők emléktárgyait". S amit gyűjteni érdemes: eseményekről, laktanyákról, elhelyezésekről, berendezésekről, személyekről megörökített festmények, rajzok, képek, fényképek, szobrok stb., továbbá diplomák, zászlók, fegyverek, felszerelési tárgyak. Az újabb korból, a világháborús gyűjteményekbe a tisztikar és a legénység háborús viszontagságait megörökítő muzeális iratok, rajzok, a kitüntetett és hősi halált halt magyar vitézeinknek képei, művészi alkotások, énnek, az idegen és a saját 74 A Magyar Királyi Hadimúzeum ismertetése 1941. 10. p 75 PONCK) J. 1971. 20-21 pp. 76 „Emlékirat a M. Kir. Hadtörténelmi Múzeum ügyének végleges megoldásáról." Idézi PONCK) .1. 1971. 2021. pp.
