Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Ságvári György: Tárgyiasult emlékezet - emlékművek, múzeumok a nagy háborúról
jesztéseiből. A tárgyakat a Hadügyi Népbiztosság lefoglalta a Hadimúzeum számára, és a Vörös Őrséggel be is akarta szállíttatni az Országos Levéltár épületébe, ahol akkor a múzeum gyűjteményét tárolták. Amíg ez, meg nem történik, Gonda Emil külön megbízottként őrséggel vigyázza az anyagot - szólt a két illetékes a télterjesztésben. Egy 1919. november eleji újságcikkből viszont azt tudjuk meg, hogy a kiállítás még 1919 nyarán is látogatható volt. 67 Ekkor olvashattak utoljára az érdeklődők a kiállításról. Maradványait véglegesen széthordták. A magyar „nemzeti" hadi múzeum Régi magyar - politikai és közjogi - sérelem volt a „nemzeti hadi múzeum" hiánya. Amikor kitört a háború, szinte nyomban újból felerősödött a múzeum létrehozását követelők hangja, amelyhez szellemi és szakmai súlyával a MTA Hadtörténelmi Bizottsága is csatlakozott, de hivatalos visszhangot politikai oldalról mégis egy félig-meddig magánemberi, félig szakmai kezdeményezés váltott ki, Csák Árpád, a Balatoni Múzeumi Egyesület akkori titkárának hadimúzeum alapítási elképzelése. Erve legfőbb pontja: a háború kedvező alkalmat teremtett a leendő magyar hadimúzeum gyűjteményi megalapozására a „hadrakelt seregnél eszközlendő gyűjtőmunka révén". A válasz Bécsből érkezett a közös hadügyminisztertől: a hadrakelt seregnél nincs helye semmiféle gyűjtőmunkának, azzal csak az arra kijelölt szervek foglalkozhatnak, mint hadizsákmánny al, úgy, ahogy azt a katonai szabályzatok amúgy előírták. Hogy a győzelem után a szerzett anyagból mi jut majd Magyarországra, (többek között Magyarországra, hiszen a háború befejeztekor minden „Provinzmuseumba" kerül majd a zsákmányból) erről később döntenek. 68 A hivatalos bécsi választ magkapta a magyar honvédelmi miniszter is, ő is hasonlóan foglalt állást: maid a háború után kell komolyabban foglalkozni az. üggyel. A teivezők azonban félreszámították magukat. Ez a háború a maga anyagi technikai mennyiségi mutatóival, gépeivel, új csodáival felülírt minden korábbi szabályt, szokást. A befogadással megbízott Heeresmuseumnak a frontokról beérkező, soha nem látott mennyiségű hadizsákmány hamar deponálási problémákat okozott az Arsenalban, olyannyira, hogy 1916-ra lényegében beteltek a raktárak. Felmerült egy új bécsi múzeumépület megépítésének gondolata is, s amit - tekintettel a magyar múzeum alapítási követelésekre - megpróbáltak titokban tartani. Titok a Monarchiában meglehetősen kevés volt, ezt sem sikerült titokban tartani, s híre jött Magyarországra is. Itt is megindult a tervezés, a szakmai előkészítés, financiális számítgat ások, helykeresés. Valóságos verseny alakult ki a két főváros között. Van egy érdekes dokumentuma ennek a Bécs-Budapest versengésnek 1917-ből: amely a „Promemoria a magyar hadi múzeum létesítéséről" címet viseli. 69 Az emlékeztető szerzőcsoportja igazán alapos munkát végzett. Miután értékelték a magyar hadtörténeti gyűjtemények helyzetét, a hadimúzeum hiányának a jelen habomra gyakorolt kedvezőtlen hatásával" folytatták: ma nincs olyan múzeum Magyarországon, ahol megismerhető lenne a véderő múltja, pedig - így a szeizők - ma népszerű a hadsereg, s milyen jó lenne, ha a nagyközön67 Nemzeti Újság 1919. november 6. „A kiállítás két nyáron át változatos programjával tanulságos szórakozást nyújtott a főváros lakosságának. Az újságcikkből azt is megtudjuk, hogy a kiállításon 5X1 000 korona folyt be jótékony célokra. „Noha a bolseviki uralom a kiállítás vagyonára rátette a kezét", még több mint 200 000 korona maradt - írta az újság. A maradék pénzzel erdélyi menekülteket akartak támogatni. Ami ellen viszont a múzeum vezetője Aggházy Kamill tiltakozott - ő a Múzeum számára akarta tőkésíteni a pénzt. Hadtörténelmi levéltár (továbbiakban HL) 1723/1729 „Az Erdélyi (Margit-szigeti) Iladikiállítás vagyonának felhasználása" című feljegyzés, 1919. november 7. 68 HL. Polg. dem. forr. Katonai iratai. HM La. oszt. 5135/1918. Előszám: 18 675/1914. Ein.) 4/5 13 69 HL. Hadilevéltár iratai. 1920. sz.n.
