Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Ságvári György: Tárgyiasult emlékezet - emlékművek, múzeumok a nagy háborúról

királyné szobra, Vas Viktor alkotása, illetve Auguszta főhercegasszonyé, Orbán Antal alkotása. Hogy teljes legyen a kiállítás szervezőinek panteonja: a teremben ott láthatta az érdeklődő Bartha Albert mellszobrát is (Lukácsy Lajos szobrászművész alkotása). Persze, nemcsak konkrét személyek voltak a szobrok között. A parkban volt látható Orbán Altai Bajtársak, illetve Kapitány József „Katonáink harca négy ellenséggel" című szobra (ez utóbbi: sárkánnyal viaskodó oroszlán). A dunai tornácon Orbánnak még egy műve szerepelt, a Kaszás katona. Van mítoszalak is szoborba mintázva: A honvéd a külső traktuson, Istók János munkája. A díszteremben festményen egy híres hőstett az erdélyi harcokból: a honvédcsapatok elfoglalják a Magyaroshegy IV. Károly csúcsát (Dedinszky Elemér és Jámbor Lajos munkája). Ezenkívül légi felvételek az. alpi frontról, légvédelmi lövegek, („légitorpedó lövegek"). A mennyezetre repülőgépek csatáját imitálták, természetesen az. orosz gép lesz a vesztes. Igazi hadi tárgyak is voltak a teremben, József főherceg fentebb jelzett anyaga, aztán a „front-egzisztencia" tárgyai: mozgókonyha, főzőüst, főzöládák, élelmezési eszközök, ruházati, felszerelési cikkek a „kiszabat" szerint táblázaton is; a tábori higiénia eszközei. Láthatott a közönség különböző maketteket: tábori kápolnát, repülő-hangárt, hűtőházat, völgy hidat, léghajó-csarnokot, segélyhelyet, a 3. számú lókórház makettjét, a 414. tábori kórházét, és 16-os honvéd segélyhelyét és egy műtőkocsit. Sok „front kuriózumot" is kiállítottak: srapnel lyuggatta géppuskacső, dob, kürt, propeller, átlőtt hátizsák, sisak; egy fatörzs a Kárpátokból, amelyet a géppuskalövedékek valósággal elfűrészeltek, egy másik fenyőfatörzs, amelybe srapnel lövedék fúródott be. Különleges attrakció lett a német hadvezetőségtől kapott tank, amely egy uszályon állt a Dunán. „A páncélos automobil mintegy nyolc méter hosszú, három méter széles, .... Súlya rengeteg. Pontosan 280 mázsát nyom - írja az Útmutató. Későbbi tudásunk a 20. századi haditechnika eme szörny elegeiről ma már megmosolyogtat bennünket a korabeli rácsodálkozó leírás olvastán. Az mindenesetre bizonyos, hogy a magyar főváros közönsége ekkor láthatott tankot először Budapesten.

64 S azóta még hányszor A kiállítás a háború végével valójában gazdátlanná váll. Anyaga egy része elkallódott, a személyes tárgyak visszaszánnáztak gazdáikhoz (József főherceg gyűjteménye, Kunos Ignác tatár gyűjteménye, és a 24-es vadászok relikviái). A kifejezetten hadianyag, a fegyverek, lövegek, járművek, egészségügyi kocsik, egyenruha és felszerelés, sok makett azonban továbbra is ott maradi a Szigeten. Java része később a Hadtörténeti Múzeumba került,

65 a makettek egy része, a tábori kápolna, a hűtőház, és a hangárok, hadihidak, a Szerbiai Kormányzóság kiállítási anyagai szinte teljes egészében, a tatár kioszk anyagának egy része és egyéb néprajzi illetőségű anyagok (kozák nyereg, kancsuka) a Nemzeti Múzeum Néprajzi gyűjteményébe.

66 Jutott anyag a Műegyetemre és a Ludovika Akadémiára. Lett belőlük román hadizsákmány is (diósgyőri 42-es löveg). Ami a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeumnak jutott anyagot illeti: azok 1919 tavaszán „nagy trófeák" (végleg elromlott ágyuk és kézifegyverek), egyenruha féleségek és felszerelési tárgyak és képek még a Szigeten voltak, legalábbis ez. derül ki az intézmény két akkori vezetője, Gabányi János és Aggházy Kamill Hadügyi Népbiztossághoz beadott felter64 A tankot vasúton szállították Budapestre, onnan az óbudai hajógyárba vitték, attól tartottak ugyanis, hogy az irdatlan súlyú monstrum kárt tesz a eső- és csatornahálózatban, ha utcán szállítják. A gyárban dánnal a Magyar folyam és tengerhajózási Rt uszályára emeltek, s leúsztatták a Margit-szigethez. F.z volt az Rl hozzájárulása a kiállításhoz. Ld. Útmutató 23. p. 65 „Margit-szigeti hadi kiállítás anyagának lefoglalása a hadimúzeum részére" Gabányi János és Aggházy Kamill felterjesztése a „ rendőri népbiztosságnak" 1919. március 27-én. Hadtörténelmi Levéltár 1723/1919 66 Az őrzéssel megbízott Gonda Emil arról tájékoztatta a Levéltár és Múzeum illetékeseit, hogy hadtörténelmi vonatkozású anyagokat is beszállítottak a Néprajzi Múzeumba. Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum az ezekre az anyagokra bejelentette igényét, s „Jakab Ödön „ide beosztott festőművészt" bízta meg a tárgyalásokkal. Hogy voltak-e tárgyalások nem tudjuk. Amit tényszerűen tudunk: a Szerbiai Konnányzóság egykori fotóanyagát a MNM Néprajzi Osztálya leltárkönyvileg tulajdonba vette.