Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)

fakad, hogy a rendelkezésre álló anyakönyvi kivonatok (összesen 21 darab) több mint fele korábbi 1939-nél. A mikroszintű elemzés - mindenkor csak a megszerzett információkat felhasználva - a család nemzetiségi és vallási hovatartozásáról,

4 a család(fők) társadalmi helyzetéről (végzettség, foglalkozás), bizonyos szinten ebből fakadó gazdasági helyzetéről (vagyon, ingatlan), a család nagyságáról, összetételéről, társadalmi és egyéni mobilitásának - történetileg és egy generáción belül - végigkövethető pályaívéről, az életüket befolyásoló társadalmipolitikai és gazdasági változások hatásáról (makro- és mikroszint összekapcsolódása) és ezek összefüggéseiről ad képet. Társadalom- és művelődéstörténeti vizsgálódásaink s az értelmezési tartomány azonban a történettudomány, közelebbről a muzeológiai kutatások keretein belül maradnak, ahol az elemzést mindig a jelenkori állapotból kiindulva végezzük. Ugyanakkor kiindulási alapunk mindig a tárgy kell legyen, amelyhez való hozzáférhetőségünk a biztosítéka a további kutatásnak. A tárgy elemzés konkrét esettanulmányok formájában az életkörülmények, valójában a teljes emberi élet megismerésére irányul. Ez azt is jelenti, hogy - mint általában, s mint jelen esetben is - nem közismert, s nem is különösebben jelentős személyekkel, családokkal foglalkozunk, akiknek elete azonban olyan sajátosságokkal bír, amelyek egy történelmi időszakban nagyon is jellemzőek adott társadalmi rétegekre. A kutató feladata ezen sajátosságok feltárása, amelyek biztosítják az egyéni emlékezés közérthetőségre számot tartó tudományos értelmezését. Jelenti továbbá azt a fontos alaptételt is, hogy a tárgy önmagáért való létét az írott forrásokon kívül más források segítségével, pl. narratívakkal kell tovább értelmeznünk - ami nem szabad, hogy a tárgy" társadalomban betöltött funkcionális szerepének fontosságát megkérdőjelezze. A narratívak egy fontos csoportja az emlékezés, ezáltal maga az emlékező,

5 hiszen az egyéni emlékezőképesség egyben az emlékezet kollektív terméke Ebből a szempontból is szerencsés körülmények segítették ezt a kutatást. A tárgyi anyag egy olyan hagyatékból származik - mondhatjuk: a jelenkori gyűjtésekre vonatkozóan jellemzően -, amelynek közvetlen utód nélkül elhalt hátrahagy ója már nem élt, mire mi a hagyaték közelébe jutottunk. Rendelkezésünkre állt viszont a lakás és ingóságainak megöröklője, aki az eredeti tulajdonost utolsó időszakában gondozta, segítette. 0 az átlagosnál jóval többet, s jóval tudatosabban és hatékony abban segítette a kutatást (fotók készítése, információs anyag összegyűjtése, szolgáltatása), sőt, mivel ismerte a még élő rokonokat, lehetővé tette kikérdezésüket is.

6 Ily módon sikerült éppen egy, az anyai, s egy, az apai ágon rokon családtaggal felvenni a kapcsolatot, akik a maguk egyéni szemszögéből nézve, az általuk megéltek alapján tudták - nagyon hasznosan - adatokkal, illetve fotók rendelkezésre bocsátásával kiegészíteni a gyűjtést.

7 Megtapasztalhattam, hogy ebben a sokat megélt, megfogyatkozott családban fontosnak tartották és tartják ma is az elődökre emlékezést, s nemcsak az idősebbek - ha külön-külön utakon járva is:

8 4 Esetünkben ez azt is magába foglalja, hogy a magyar társadalmi rétegek hogyan keveredtek csoportmozgások, betelepítések, beházasodások révén a Monarchián belül (sőt előtt) és a trianoni határok közötti területeken. Kiderül továbbá, hogyan erősödött Trianon után Budapest vonzereje, egységesítő hatása. 5 Még akkor is így van ez, ha tudjuk, a (közel)múltat rekonstruáló szóbeli visszaemlékezés mint forrás hézagos, gyakorta pontatlan, válogató, emlékezethez kötött, konstruált, mindig áttételes, ami sokszor több nemzedéket áthidaló visszarendeződést jelent. SZ. BÁNYAI I. 1983. 16-28. pp. Lásd ehhez még ASSMANN, J. 1999: „Még a legszemélyesebb emlékek is csak társadalmi csoportok keretei közt zajló kommunikációban és interakcióban születnek meg.... élményeinkre is ... a jelentések társadalmi veretű összefüggésének keretei közt teszünk szert;' 36. p. Továbbá: NIEDERMÜLLER P. 1988. 386-387. pp. 6 Ezúttal mondok köszönetet Tomposné Sárkány Máriának áldozatkész munkájáért, és családjának, hogy a hagyaték számos - sokszor eszmeileg és anyagilag is értékes - darabját és iratanyagát a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozták. 7 Köszönetemet fejezem ki dr. Jenővári Évának (Kiskunhalas), édesanyjának, Honorits Margitnak (Szeged), s fiának, Vincze Ivánnak (Pannonhalma) és Lászlódiné Németh Györgyinek (Budapest). 8 Ehhez: GYÁNI G. 2000. 82. p.