Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Balahó Zoltán - Gál Vilmos: Jakabffy Imre életútja a nemzetiségi térképektől a régészeti bibliográfiáig

Egy ideig én szerkesztettem az Iparművészeti Múzeum évkönyvét, attól fogva, hogy megszűnt annak kizárólagos (vagy belterjes) magyar jellege és nemzetközi csereforgalomban is megjelenhetett. Annuel de Musée des Aits Décoratifs címen. Manuálisan szerkesztettem, a nyomdának való utánajárástól a három nyelvű korrektúrázásig szinte mindent. Ezéit is kaptam valami összeget, egyhavi fizetés sem jött ki abból, de hát ezt is feladatnak tekintettem. Azután az Archaeológiai Értesítőben bibliográfiákat állítottam össze; minden egyes szám után 100 Ft-ot kaptam. Bonis Éva régész volt a szerkesztő és azt mondta, hogy a saját zsebéből fizeti ki, mert nem tudta máshonnan előteremteni a pénzt, de neki megéri, hogy ne maradjon a lapban hiba. Nekem van egy olyan tulajdonságom, hogy a mások szemében nem a gerendát, hanem a szálkát látom meg. Szóval a legkisebb helyesírási hibát is észreveszem, szinte magától. Ez egy furcsa tulajdonság, ha én felcsapok egy könyvet, azonnal megtalálom a nyomdahibát, vagy helyesírási hibát. A másik képességem meg az, hogy az egész Kárpátmedencében ismerem szinte az összes települést, mert dolgom volt nagyon sok faluval a népszámlálások során és a nemzetiségi térkép készítése alatt. Nagyon sok nevére emlékszem még ma is és mindenki csodálkozik azon. hogy akármelyik erdélyi kis falunak meg tudom mondani a magvar, a román és a szász nevét. Például Kőhalom községben született László Gyula, ezt románul Rupeának hívják, Repsnek szászul, de a környékbeli románok nem Rupeának, hanem Cohalm-nak mondják. Szóval ezek a dolgok - lehet, hogy azért, mert akkor fiatal voltam -, mint a pecsét benyomódtak az agyamba és azóta nem felejtem el. Két-három év előtti dolgokat viszont tökéletesen elfelejtek. Most már, agg koromra a személynevekkel vannak gondjaim. (11. kép) IRODALOM BAJÁK László 2002. A Magyar Nemzeti Múzeum égése 1956-ban. In.: Folia Historica XXIII-I. BALAHÓ Zoltán-GÁL Vilmos 2002. A pozsonyi hídfő története. Jakabffy Imre publikálatlan naplója az. 1947-es magvar-csehszlovák hatáimegállapító bizottság munkájáról. In.: Folia Historica XXIII - II. BALÁZS Sándor 1995. Lugosi üzenet. A Magyar Kisebbség című folyóirat monográfiája. Szatmárnémeti. Jakabffy Imrének, az Államtudományi Intézet munkatársának magyar-román határterve. 1946. április 3. In.: FÜLÖP Mihály-VINCZE Gábor 1998. Revízió vagy autonómia? Iratok a magyar-román kapcsolatok történetéről (1945-1947). Bp. HAGEPIAN (JAKABFFY Elemér írói álneve) 1919. A gambeezvezér. In.: Régi krassóiak. Lúgos. IRMÉDI-MOLNÁR László 1944. Közép-Európa nemzetiségi térképe. In.: Budapesti Szemle 794. sz. JAKABFFY Elemér. Az 1790-91-iki magyar országgyűlés előzményei Krassó vármegyében. Lúgos. JAKABFFY Elemér. A magyar államhatalom utolsó hónapjai Krassó-Szörény vármegyében. Lúgos. JAKABFFY Elemér. Emlékezéseim Tisza István grófról. Lúgos. JAKABFFY Elemér. Adatok családunk történetéhez XXI. rész. Zaguzsén-Családi fészek. Kézirat. JAKABFFY Elemér. Adatok családunk történetéhez IV. rész. Jakabffy Kristóf Kézirat. JAKABFFY Elemér. Jakabffy Imre élettörténete (1850-1930). Kézirat. JAKABFFY Elemér. Adatok családunk történetéhez XXII. rész (1933-1939). A gyermekek II. Kézirat.