Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

VI. Könyv- és folyóiratszemle - Blaskovichok emlékezete. (Körmöczi Katalin)

eszközökkel - nem csupán a gyűjtemény Hercules pipájának metszőjét azonosította, hanem a magyar pipa készítés történetében az eddig ismert Schweger Johan Nepomuk mellett a család másik tagját, Josephet, az előzőnek fiát vagy fivérét azonosította mint pipakészítőt. Azaz a pipa metszője Joseph, a pipakupak ötvösmunkáját pedig Johan Nepomuk készítette. A magyar művészi pipamüvcsség 19. sz. eleji történetéhez jelentős adalékul szolgált a gyűjtemény Hercules pipája és Ridovics Anna tanulmánya. Gyűjtemények a gyűjteményben főcím alatt Török Zsolt régi atlaszok és térképek ismertetésére vállalkozik. A Blaskovich-gyüjtemény könyvtárának, azaz könyv-gyűjteményének térképgyűjteményében fellelt térképtörténeti jelentőségű 17-19. századi ún. gyüjtöatlaszait vizsgálja a tanulmány. Két 18. századi Észak-Itáliában kiadott, olasz nyelvű címfeliratos, kéziratos tartalomjegyzékkel ellátott atlasz nagy valószínűséggel Pyrker érsek magánkönyvtárának tartozéka volt, 1849-ben kerülhetett Blaskovich Gyula vásárlása révén a családi gyűjteménybe. Az egyik, a nagyobb, egy világatlasz első, európai országokat bemutató kötete lehet. 63 db Seuttertől származó városképes, látképes térkép kézzel színezett rézmetszésű lapokon. A kisebb kötet egyedi, eredetileg nem összetartozó lapokat (32 lap) tartalmaz. Ismert térképkiadók munkái Ausburgban Scutter, Velencében Santini cs Zatta, un. regionális térképek É-Itáliából. A legkorábbi és legkésőbbi darab között 80 év van. A stílusjegyek alapján a barokk stílustól a felvilágosodás tényszerűségéig őriz lapokat a gyüjtőatlasz. A harmadik a Magyar Atlasz a magyar térképészet történetének kiemelkedő darabja. 1802-es kiadású Görög-Kerekes atlaszként ismert száz év alatt négyszer jelent meg aztán. Görög Demeter első magyar térképkiadó vállalkozása. Lapillusztrációként jelentek meg térképei, megyék, katonai felmérések, térképek. Lipszky térképének 1804-es megjelenésekor, felméréseit átengedte Márton Józsefnek. A Sticler's Hand Atlasz 1828, árverésen 1920-ban történt vásárlás útján gyarapította a fivérek gyűjteményét, a kéziratos bejegyzés arról árulkodik, hogy báró Orczy György újszászi könyvtárának darabja volt. A készítő a legjelentősebb német térképész, Adolf Stielcr. A könyvtár arról árulkodik, hogy földrajzi, csillagászati érdeklődésű gyűjtői, használói is voltak a könyv- és térképgyűjteménynek. Legkorábbi csillagászati témájú könyv 1684-es latin nyelvű, geográfiai témájú könyvek, útleírások, társasjátékok, régészeti térképek lelhetők fel a könyvtárszoba polcain. A tanulmány jegyzetapparátussal, táblázattal készült, elmélyült kutatáson alapuló szakszerű bemutatás. A Blaskovich-gyüjtemény meghatározó, úgyszólván alapgyüjtcménynek tekinthető a Pyrker-hagyaték megvételével megalapozott festménygyűjtemény. Tátrai Júlia A Pyrker-hagyaték és a műgyűjtő Blaskovichok: elfeledett festmények a tápiószelei múzeumban és Bakó Zsuzsanna: A Blaskovich-gyüjtemény magyar anyaga című tanulmánya a fontos alapgyűjtemény rejtélyeiben segít tájékozódni és eligazodni. Móró Csilla a műgyűjtő és a családtörténet összefonódó szálait követi a nagybányai évek történetének feltárásával. Perjés Edit a festmények restaurálása kapcsán szerzett ismereteit osztja meg az olvasóval. Lukács Katalin tanulmánya az iparművészeti gyűjteményben ún. „Bethlen család ékszeresládikája" néven őrzött darabjának restaurálása során szerzett szakmai vizsgálati eredményeket rögzíti. Datálását és a műtárgy eredetét, elsődleges funkcióját átértékelő adatokat sorakoztat fel. Iparművészeti értéket képviselnek a gyűjtemény lószerszámai, amelyek szakszerű ismertetését SzőIIősy Gábor végezte el. A régészkedö, tollforgató, a vadászó, a társasági életet élő Blaskovich fivérek emléke is felidéződik Erdélyi István, Fehér Dezső, Bihari József írásai nyomán, s nem utolsó sorban a versenyló tenyésztés története is. A hungaricumokat gyűjtő Blaskovichok egyik világraszóló teljesítménye a versenylótenyésztés terén született meg. Kincsem a csodakanca, Fehér Dezső avatott tollú ismertetése lóról és tenyésztőjéről,