Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében

és cz bizonyára jól megfelelt az asszimilálódni igyekvő Gresham Társaságnak. A tervezők kiterjesztették figyelmüket az épület minden elemének/részletének a szecesszió szellemében történő összehangolására. A kortárs művészeti folyóiratok s az épületről megjelent szakirodalom részletesen felsorolja a palota dekorációjában közreműködő összes művészt és mestert, valamint a kivitelezőket. Ok kivétel nélkül a korszak legjelesebbjei, ezáltal biztosítékai voltak az igényességnek és a legmagasabb színvonalnak: a szinte minden nagyobb munkán mindig együtt dolgozó élcsapat.

49 Közéjük tartozott a Zsolnay-gyár is, amely a csempéken kívül az épület belső tereinek architektonikus kerámiáit szállította. Ez utóbbiakról itt csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy az épület szecessziós jellegének megerősítéséhez jelentősen hozzájárultak: „egy téma különböző változataiként"

50 segítettek a legapróbb részletekre is kiterjedően szintézist alkotni a műfajokból.

51 Az eredetileg négy (ma már csak három)

52 önálló házat belső udvarokkal összefüggő épületrészekké kapcsoló/egyesítő, három utcafrontra néző saroképületet egy T-alakú, üvegkupolával fedett átjáró (passzázs) köti össze, amelyet a három utcára kifutó ún. pávás kapuk (Jungfer Gyula alkotásai) zárnak le. Főkapuja pontosan a Lánchíd tengelyében van, amelyen keresztül a liftekkel ellátott három fő53 és három melléklépcsőház közelíthető meg. Mindhárom homlokzat hatszintes (fsz., mfsz., I—IV. emelet), a hátsó fronthoz még egy V. emelet is kapcsolódik: egy magastetős padlástér, hátsó tűzfalhoz tapadó házmesterlakásokkal és mosókonyhával. A földszinten és a félemeleten, továbbá a középső épület I. emeletén a Biztosító Társaság irodái kaptak helyet, a földszint többi részén és az alagsorban üzletek,

54 szórakoztatóés vendéglátóipari egységek (pl. a Gresham-kávéház) számára alakítottak ki helyiségeket. Néhány iroda- és üzlethelyiség a II. emeleten is volt. Az I—

III. emeleteken házrészegységenként két-két nagy luxuslakást, a IV. emeleteken négy-négy kisebb lakást alakítottak ki. A lakásegységek minden kényelemmel ellátott elegáns, modern, a legkorszerűbb technikai és higiéniai feltételeknek is megfelelő bérlakások voltak.

55 „Csupa utcaiak és így eléggé előkelőek is lévén, nem látszott fölöslegesnek egyik-másik helyiségüket architektonikusan is kiképezni. így létesültek többek között a ... stukkó-mennyezetek, valamint az ajtók gazdag keretei."

56 - utal a szövegrészlet a míves belső kiképzésre is. A Gresham-épületegyüttes korszerűségét a korszak építészetének alapkonstrukciós hibáit

57 sikeresen kikerülő alaprajzán túl számtalan, a kor legmagasabb színvonalán álló technikai újítás, ötlet, bravúr biztosította. A stabilitást pl. a pincefalak ólom bélelése; a Duna 49 Neveiket és a homlokzat leírását részletesen közlik az építészeti dokumentációk, szakvélemények. Erre itt nem térünk ki. BFL Tervtár XV. 16 E 306/1370; BOR F. és DÁVID F. 1999. 50 VARGA V. [19]89. 86. p. 51 A Gresham „mint mindezen müvesség csúcsteljesítményeit magába foglaló, a nemzetközi szecessziós és a historizáló-keleties-magyaros törekvések szintézisét mutató együttes különleges - eleddig nem kijelölt, illetve elemzett - helyet foglal el a magyar szecessziós építészet, de még inkább az iparművészet történetében." VARGA V. [19]89. 84. p. 52 A negyedik épületrészt azóta külön tartják nyilván (Mérleg u. 4.). 53 A főlépcsőházak a lépcsőfordulókban található színes ólombetétes Róth Miksa-üvegablakokban megformált portrék személyeiről kapták a nevüket: Kossuth-, Gresham- és Andrássy-lcpcsőház. Róluk nevezték el ugyanilyen módon a három belső udvart is. A Kossuth-udvart a Zrínyi u. 1. szám felöli házrész, a Gresham-udvart a Ferencz József tér 5-6. számra néző házrész, míg az. Andrássy-udvar a Mérleg u. 2. (korábban 4. is) házrész foglalja keretbe. 54 A néhány fő profil köré csoportosítható üzletrendszert döntő többségben a bor-, dohány/élvezeti szerek, gabona- és textilkereskedelem ágazatai alkották. MÁNYAI CS.-SZELKE L. 2003. 84. p 55 MÁNYAI CS.-SZELKE L. 2003. 39-40. pp., Adalékok... 1988. II. 279-281. pp. 56 Magyar Építőművészet 1907.16. p. 57 Nevezetesen a körfolyosós rendszert, a sötét, szűk belső udvaros szerkezetet, az udvari lakások nagy számát, a nedvesedést/penészedést, - mégpedig az ún. pavilon-rendszer segítségével (a három egymástól elkülönülő udvar kialakításával).