Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében

13. kép Kl 2 Csempefotó a Gresham-palota helyiségeiből (Fotó: Kardos Judit. 2004.) 14. kép KI 3 Csempefotó a Gresham-palota helyiségeiből (Fotó: Kardos Judit. 2004.) A K14-es számú bordűrön megint az iszlámtörök elemek dominálnak: a stilizált-átíbrmált szegfű, a szegfütövet keretelő arabeszkek és az izniki kerámiagyártás késői kék-fehér korszakának színvilága. A perzsa csempék keretezésére emlékeztet a K9-es falburkoló lemez virágközép-kompozíciójának kitöltött szegélyvonala; keleties a középcsillagot körülvevő nyolcleveles palmetta-sor is.

147 Ugyanitt figyelhetjük meg a késői izniki csempék absztrakt jellegű, sugaras elrendezésű motívumtípusát is dísz a díszben mintaelemekkel.

148 A sokszögű, csillagos, geometrikus komponálás a mór stílusnak is sajátja volt. A palmetták (KI3) különböző fajtái is az iszlámból származnak. A K8 lemez igen aprólékos, finom rajzolatú átlós dekorjáról a 17. századi francia Guillibaud-manufaktúra jellegzetes sugaras díszére, 149

de a cédrus-motívumra is asszociálhatunk az átlókban, a két tulipán között felnyúló hosszú virág alakjában.

150 Hasonló kompozíció látható a nürnbergi múzeum egyik perzsa utánérzéssel készült (1879-81) fajansz 15. kép KI 4 Csempefotó a Gresham-palota helyiségeiből (Fotó: Kardos Judit. 2004.) 147 GERELYES I.-KOVÁCS O. 1999. 47. p. (42. kép); HAGEDORN, A. 1998. 72. p. (64. kép: 16. századi izniki tányér) 148 GERELYES I. 1994. 116. sz. táltöredék. 149 A porcelán. 1996. 75. p. 150 GERELYES I-KOVÁCS O. 1999. 83. p. (73. kép).