Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében

3. kép K6/A Csempefotó a Gresham-palota helyiségeiből (Fotó: Kardos Judit, 2004.) namentika, jellemzőjük a dekorativitás. Színviláguk döntő többségben kék-fehér, két variációban barna, egyszer zöld.

139 A kompozíciók szerkezete a négyzetes csempéknél centrális, harmonikus, áttekinthető. A K7 és a K10 lemezek esetében a központi mintarendszert kereteit dekor is kiegészíti. A bordűr jellegéből adódóan a szegélyminták lineáris szerkezetűek. A motívumok a gyártmány típusának megfelelően mindig folyamatosan, ritmikusan ismétlődnek. A minták döntő többsége a keleti, illetve a magyaros reneszánsz stílus utánérzése, de egyértelműen szecessziós stílushangulatban, főleg néhány bordűr mintázata esetében (K7, K10 - ciklámenes és hóvirágos dekor). A keleti stílus hagyományait átmentő - ezek tervezésében kifogyhatatlan fantáziájú - Zsolnay Júlia, a magyar népművészet forma- és motívumkincsét alkalmazó Zsolnay Teréz, a reneszánsz és a népművészet mintáit összhangba hozó Klein Ármin, s a csaknem minden stílusban alkotni képes - a historizmust a szecesszióba átíveltető - Sikorski Tádé hatása egyaránt érzékelhető.

140 Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy a műfaj sajátossága ekkor már

141 a szabad asszociáció, amely részint az újjáteremtésben, részint a minták improvizatív átformálásában nyilvánult meg: a leegyszerűsítés éppúgy sajátja, mint a hullámzó-burjánzó csavarodás, az egymásra fonódó indarendszer (amely szintén az iszlámban gyökerezik!), s a gazdagon tagolt, átfogalmazott kompozíció. Az analógiák, átvételek számtalan formában jelennek meg a Gresham-palota csempéin. A K9 jelzetűn a cikk-cakk vonalas (farkasfogas), növényi mintával kitöltött motívum egy izniki táltöredékről, továbbá egy keleti hatást mutató 18. századi savonai patikavázáról, valamint Zsolnaydíszkerámiákról és más európai mintaátvételekről ismerős.

142 A K12-es kompozíció nagyon jellegzetesen török motívum-világú dekorja a tugrákat díszítő indás-spirális mintázattal mutat rokonságot.

143 Rendkívül szép, halványkék csempéje (K10), amelynek középpontjában forgóvá formázott, kinyílt virágú szegfűrozetta van, a négyzet sarkaiban oldalnézetü szegfűkkel, a török és a magyar reneszánsz tipikus virágaival, s jellegzetesen perzsa-török, handzsárra emlékeztető leveleivel, a 16. századi olasz és a 17. századi magyar (úri)hímzésmintákon, damaszkuszi 4. kép K6/B Csempefotó a Gresham-palota helyiségeiből (Fotó: Kardos Judit. 2004.) 139 A kék-fehér színvilág megidézi az oszmán-török (izniki) kerámiacsempék korai korszakát, de a Ming-korszakbeli kínai porcelánokat is. GERELYES 1-KOVÁCS O. 1999. 24. p. 140 HÁRS É. 1996. 61-64. pp. 141 „A közvetlen példa első, hü másolatai után a későbbiekben... a díszítéseket elemeikre bontották és szabadon átfogalmazták.'" HÁRS É. 1996. 66. p. 142 GERELYES I. 1994. 116. kép; HAGEDORN, A. 1998. 45. p. 35. kép (a Villeroy & Boch mozaikgyár árukatalógusának 57. és 58. sz. mintalapja 1891 előttről); KATONA 1. 1977. 177. p. 143 GERELYES I. 1994. 8. p. és 112. kép